Sajnos nem egy rossz álom volt. Azt mondják, amit az ember nagyon akar, az megvalósul. Ám ha már valamit betegesen, mindenáron akar, az már nem jó. A „mindenáron” miatt veszíthet.

Javaslom, hogy még ma utazzon el Vermontba, vegyen ki egy erdő közeli házat. Állítólag gyönyörűek ott a színek ilyenkor, november elején. Sétáljon az erdőben, a bokáig érő avarban, szívja magába az ősz illatát, élvezze a nyugalmat. Estére a kandalló mellett hallgassa meg Beethoven 29. zongoraszonátáját Yuja Wing előadásában (Rudi barátom hívta fel rá a figyelmemet). Kortyolgasson hozzá finom vörösbort. (Önnek nem lehet gond megfizetni a legkiválóbb minőséget.) Lefekvés előtt valami jó könyvet javaslok, fedezze fel a világirodalom remekeit, amire eddig nyilván nem volt ideje, mert a közvélemény-kutatók félrevezető jelentéseit olvasgatta. Annyi gyönyörűség van ebben az életben, most már semmi sem gátolja, hogy felfedezze. Bízzon meg valakit, hogy intézze el a kellemetlen ügyeket (nyugtassa a sajtót, meg például azokat, akik a megtérülés reményében milliókat fektettek az ön ambícióiba). Húzasson ki egy vásznat, fessen. Rendbe fog jönni az egészsége is. Mert tényleg az a legfontosabb, fontosabb, mint az ovális iroda.

Azzal vesződjön más!

Csorba Zoltán

Hozzászólások

hozzászólás