Nem volt ám mindig így, hogy adott egy utca vagy út, amelynek van egy páros és egy páratlan oldala, és számozunk szépen utcánként az egyestől, egészen addig, ameddig az épületek sora kitart.

Hungler József helytörténeti kutatónak köszönhetjük, hogy kibogozta Veszprémben a kezdeti házszámozás rendszerét. Türelmes, aprólékos munkával tette ezt, ugyanis a számozás módszertanáról semmiféle utalás nem volt sem jegyzőkönyvekben sem korábbi iratokban.

A Huszár utca 5. számú ház homlokzata még sokáig őrizte az eredeti számtáblát: No 1058. Ottjártamkor azonban semmi jelzést nem láttam már

A Huszár utca 5. számú ház homlokzata még sokáig őrizte az eredeti számtáblát: No 1058. Ottjártamkor azonban semmi jelzést nem láttam már

Hungler József az 1970-es években hónapokon át olvasgatta és írogatta ki a házeladásoknál bejegyzett házszámokat egészen 1712-ig visszamenőleg. Így jutott arra a következtetésre, hogy a régi veszprémi házszámozás meghatározott számkörön belül mindig egy-egy utcához volt rendelhető. Ez azt jelenti, hogy a számozás a várban kezdődött, folytatódott a tűztorony környékén, aztán a mai Óváros téren és a környező kis utcákban a 100-as számig. A számozás a 200-as számkörre váltott a vár mögötti utcákban és a Buhim utcában, ezt követte a Cserhát kis utcácskáinak számozása 300-tól 400-ig. A mai Megyeház tér, Komakút tér, kórház térsége jegyezte az 500600 sorszámozású házakat. A sor a Jeruzsálem-hegy és a Jókai utca felé folytatódott 600700-as számkörben, a völgyhíd környéke 800900-as beosztást kapott, és tartott ez egészen 1568-ig, a Tizenháromváros sűrűn lakott térségéig. Ezzel a módszerrel nehéz volt kezelni az átmeneteket, az építéseket és a bővítéseket, időnként káosz uralta a házszámozás rendszerét.  Ezt tanúsítja az is, hogy az egykori Hosszú utcában a 73-astól az 1057-ig sokféle számozás volt megtalálható.

Egy 1907-ben végrehajtott nagy utcanév-átrendezés megszüntette ezt a házszámozási rendszert, és bevezette a ma is ismeretes „páros-páratlan oldal, minden utcában az 1. számtól kezdve” módszert. Igaz, ennek ellenére akad kivétel. Veszprémben ma is van olyan utca, ahol a számozás folyamatos, de úgy, hogy az utca két oldala nem különül el páros és páratlan oldalra, és nem azért, mert a közterületnek csak az egyik oldala építhető be. A tömbházak megjelenésével pedig sokszor azt is nehéz beazonosítani, melyik utcához tartozó tömbnél vagyunk éppen. Ez persze mind semmi ahhoz képest, hogy egyes országokban sem utcanevek, sem házszámok nincsenek, jobb híján csak részkerületek és házcsoportok alapján lehet tájékozódni.

Bonyhádi Szilvia

Hozzászólások

hozzászólás