A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) nemrég mutatta be a NETFIT® legutóbbi tanévi országos méréseinek eredményeit Budapesten. Közép-Magyarország és a főváros mellett Veszprém megye sem vallott szégyent a második NETFIT® mérésen – a 2015/16-os tanévben is ebben a régióban lettek a legjobbak a diákok fittségi eredményei.

Az átlag magyar iskolások fittségén még sok a javítanivaló. A legnagyobb gondok az állóképességnél mutatkoznak: a tizenkettedikes fiúk 33, a lányok 42 százaléka tartozik a fokozott fejlesztést igénylő piros zónába országosan. Jellemző még, hogy a kor előrehaladtával ezek az eredmények fokozatosan romlanak, tehát ötödikes korban ennél még jóval kedvezőbbek a mutatók. Az első két év mérőszámait összehasonlítva viszont megkockáztatható, hogy országos szinten már érződik a rendszeres iskolai testmozgás, a mindennapos testnevelés pozitív hatása, hiszen a nyolcadikos és tizenkettedikes tanulók a második évben jelentősen jobb eredményeket értek el az állóképességi tesztben (pl. a nyolcadikos lányoknál az állóképességi ingatesztben 10, a tizenkettedikes lányoknál pedig 7 százalékkal több lány került egészségzónába).

A diákok rendszeres testmozgásra nevelése fontos küldetésünk, a mai rendezvényünk is ezt a célt szolgálta – mondta Balogh Gábor, az MDSZ elnöke. – A NETFIT® program keretében lehetőség nyílik a gyerekek egészségközpontú fittségi eredményeinek nyomon követésére. Ez egyfajta értékelő és visszajelző eszköz a diákok, szüleik és tanáraik részére is. Célunk, hogy mindannyian folyamatosan kövessék a fittségi mutatókat, hiszen a felmérések eredménye extra motivációt adhat a rendszeres testmozgásra. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez iránt már kisiskolás korban kialakuljon a gyerekekben az igény, mert így sokkal nagyobb az esélye, hogy felnőttként is egészségtudatos életet élnek majd.

A kilenc teszt figyelembevételével a közép-magyarországi régió átlagos egészségzónaarány-értéke a legmagasabb (74%), míg a legkedvezőtlenebb átlagos egészségzóna-teljesítési arány Észak-Magyarországon tapasztalható (69,1%). A testtömegindex esetében Veszprém megyében a tanulók 7 százaléka került az elhízott kategóriába, amely országos összehasonlításban kifejezetten jónak mondható. Az állóképességi ingafutás teszt „fokozott fejlesztés szükséges” kategóriájába azonban Veszprém megyében került a legtöbb diák (20,7%) a Közép-dunántúli régióból. Az adatok összehasonlításánál – a természetes genetikai adottságokon, biológiai érésbeli különbségeken túl − mindenképpen szem előtt kell tartani a tanulók szociokulturális hátterét, a családok jövedelmi helyzetét és egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottságát is. Ezek ugyanis mind befolyást gyakorolnak a tanulók fittségére. Az eredmények éppen ezért önmagukban nem egy-egy iskola pedagógiai programjának, vagy az ott folyó egészségfejlesztő munkának a minőségét jelzik. A regionális eredményeket az is erőteljesen befolyásolja, hogy egy adott térségben a családok megtehetik-e, hogy egészséges élelmiszereket, vagy sportszolgáltatásokat vásároljanak és pozitív életvezetési mintákat nyújtsanak a gyerekeknek.

Hozzászólások

hozzászólás