Tudjuk, a gondosan adagolt napfény egészséges. Erősíti az immunrendszert, gyógyítja az ekcémás, allergiás bőrtüneteket, hatására a szervezetében D-vitamin és szerotonin („boldogsághormon”) termelődik. Ám a túlzott napozás, a nap ultraibolya-sugarainak káros hatása komoly problémákat is okozhat. Különösen a csecsemőkre, kisgyerekekre kell odafigyelnünk, hiszen az ő bőrük jóval érzékenyebb, mint a felnőtteké. 

Három hónaposnál fiatalabb babát egyáltalán ne vigyünk napra, kiságyát, babakocsiját mindig árnyékos helyre állítsuk! Az idősebb csecsemők napoztatását a kora délelőtti órákban kell elkezdeni, egy-egy perccel emelve a napozás időtartamát, míg a tíz percet el nem érjük. A többi időt – akár otthon, akár strandon vagyunk – napsütéstől védett, szellős helyen, könnyű ruhácskában töltse el. Magas faktorszámú fényvédő krémmel óvjuk a bőrét, ha mégis megpirul egy kicsit, napozás utáni nyugtató balzsammal ápoljuk. A kúszó-mászó, egy-két éves apróságokat se engedjük két óránál tovább a napon játszani, és a fejükre mindig tegyünk fehér sapkát, szellős kalapot. Délelőtt 11 és délután 16 óra között tilos a napfürdő!

A bőr védelme mellett legyen gondunk a folyadék-utánpótlásra is. A csecsemők testsúlyhoz viszonyított folyadékszükséglete nagyobb, mint a felnőtteké – napi átlagban kilónként másfél deci –, ez a nyári hőségben még tovább fokozódik. Egyszerű a dolgunk, ha a baba még szopik, a nagyobbakat cukor nélküli gyümölcsteával vagy tiszta vízzel itassuk.

Napégés

A gyógyító napsugarak súlyos bőrkárosodást okozhatnak, ha semmibe vesszük a fokozatosságra és mértékletességre intő figyelmeztetést. Napon elaludni, gumimatracon fekve órákig a vízen lebegni akkor is felelőtlen könnyelműség, ha magas faktorszámú fényvédő krémmel óvjuk a bőrünket. A napsugarak enyhébb esetben első fokú égési sérülést okozhatnak, ez a bőr vérbőség okozta, fájdalmas vörösségével jár. Rosszabb esetben másodfokú égés keletkezik, ilyenkor a szövetekben vizenyő, a bőrfelszínen pedig nedvedző hólyagok alakulnak ki. Nyugtató krémekkel enyhíthetjük a bajt, de ha szükséges, forduljunk orvoshoz. 

Hőguta

Szervezetünk a tartósan magas külső hőmérséklet ellen a bőr véredényeinek kitágulásával, a pórusok megnyitásával és fokozott verejtékezéssel védekezik. A védekező mechanizmus elégtelen működése esetén a keringő vér felmelegszik és fellép a hőguta. Kialakulásának kockázatát minden olyan külső körülmény fokozza, amely a hőleadást és a párolgást nehezíti: a levegő magas páratartalma, szélcsend, tömeg, zárt ruházat, elégtelen folyadékbevitel. A hőguta torokszárazsággal, az arc kivörösödésével, szapora szívműködéssel, gyorsult légzéssel, fejfájással, fülzúgással, súlyos esetben görcsökkel, ájulással jelentkezik. Utóbbi esetben feltétlenül hívjunk orvost, de addig is szabadítsuk meg a beteget fölösleges ruháitól, vigyük hűvös, árnyékos helyre, borogassuk hideg ruhával, és ha eszméleténél van, itassunk vele sok folyadékot.

Napszúrás

Akkor következik be, ha a fejet hosszabb időn át erős napfény éri. Az erős hő és az ibolyántúli sugarak hatására a koponya bőrén lobos vérbőség, esetleg vizenyős duzzanat keletkezik. A vérerek összeköttetése miatt ugyanez történik az agyban is, ez okozza a jellegzetes napszúrásos tüneteket: szapora szívműködés, gyorsult légzés, kábultság, hányás, öntudatzavar. Ilyenkor is szükség lehet orvosi segítségre, a kevésbé súlyos panaszokat hideg borogatással, leárnyékolt, csöndes szobában enyhíthetjük.

Mit tegyünk, ha lázas a gyerek?

A baj mindig váratlanul következik be, így aztán nyaralás közben is megtörténhet, hogy belázasodik a gyermekünk. Az otthonuktól, a bölcs nagymamától és a mindig segítőkész doktor nénitől távol főleg a fiatal, kezdő szülők szoktak ilyenkor kétségbeesni, nem tudván, mit is tegyenek. A 37–38 Celsius-fok közötti hőemelkedést és enyhe lázat nem szükséges csillapítani, mert a magasabb hőmérséklet segíti az immunrendszert, hogy leküzdje a kórokozókat. Harmincnyolc Celsius-fok fölötti hőmérsékletnél azonban, különösen, ha a láz hirtelen szökik fel, kiszáradástól, lázgörcstől lehet tartani. Ilyenkor itassunk a gyerekkel minél több, nem hideg, de kellemesen hűvös folyadékot, és alkalmazzuk a nagyanyáink által is jól ismert hűtőfürdőt vagy borogatást.

A testmeleg fürdővízhez fokozatosan adjunk hideg vizet, míg a hőmérséklete eléri a 30 Celsius-fokot. A hűtőfürdő ne tartson negyed óránál tovább. A borogatást állott vizes ruhával végezzük, lehetőleg az egész testen, de legalább a törzsön. A homlok és a csukló hűtése nem elég. A vizes ruhát 15–20 percenként cseréljük, és még véletlenül se dugjuk paplan alá a nedves lepedőbe bugyolált gyereket, hiszen akkor nem működik a hőelvonás. A recept nélkül kapható lázcsillapítók használatáról kérdezzük meg a gyógyszerészt.

Mi legyen az úti patikában?

Ha nyaralni indulunk, nem árt felkészülni a váratlan helyzetekre. Akár autóval, akár vonaton vagy busszal utazunk, legyen a táskánkban innivaló, valamint egy üveg tiszta víz, nejlonzacskó és törülköző. Főleg a gyermekek hajlamosak rá, hogy utazás közben rosszul legyenek, jó, ha ez ellen a patikákban kapható készítmények valamelyikével előre védekezünk.

Fényvédő készítmény és napozás utáni balzsam, kullancsriasztó szer és kullancscsipesz, rovarcsípésekre való kenőcs, sebtapasz, kalcium pezsgőtabletta a hirtelen jelentkező allergiás reakciók enyhítésére, fájdalom- és lázcsillapító mindig legyen az úti patikában!

S. Bonnyai Eszter

 

 

Hozzászólások

hozzászólás