Az idei július az utóbbi 135 év legmelegebb hónapja volt a Földön az amerikai Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal szerint, és szinte bizonyos, hogy 2015 megdönti a tavaly felállított hőségrekordot.

A meteorológiai adatok rögzítésének kezdete óta a 10 legmelegebb hónap közül kilencet 2005 óta regisztráltak. A 25 legmelegebb hónap közül 22 a 21. században volt. A többi hármat 1998-ban és 1997-ben figyelték meg.

Komolyan kell venni az amerikaiak által kiadott hírt – válaszolta kérdésünkre dr. Mészáros Ernő akadémikus, Széchenyi-díjas meteorológus, egyetemi tanár. A Zircen élő nyugalmazott professzor kifejtette, saját bőrünkön tapasztaljuk a változásokat: „Gondoljunk csak az idei nyár négy hőségriasztására, különösen a legutóbbira, amely soha nem tapasztalt hosszú ideig, 11 napig tartott. 2014 Magyarországon is a 20. század eleje óta a legmelegebb év volt, közel 12ᵒC-os hőmérséklettel. Vagy gondoljunk az utóbbi évek szeszélyes időjárására, a csapadék mennyiségének meglepő változékonyságára (pl. elmúlt napokban a budapesti és dunántúli rekordmennyiségű csapadékra), amely szintén a melegedéssel hozható összefüggésbe. Tovább fokozhatják a problémát az olyan jelenségek, mint az El Niño, amely a perui partoknál az óceánvíz feláramlásának elmaradását jelenti.”

Dr. Mészáros Ernő: Az emberi tevékenység az energiatermeléssel mintegy megkétszerezte a légköri szén-dioxid mennyiségét

Dr. Mészáros Ernő: Az emberi tevékenység az energiatermeléssel mintegy megkétszerezte a légköri szén-dioxid mennyiségét

Dr. Mészáros Ernő magyarázatként hozzáfűzte, ne felejtsük el, hogy a Föld hőháztartása mindig is változó volt, így ez természetes folyamatok része is lehet: „A Föld éghajlata az ember számára a legfontosabb környezeti tényező. Az életet ugyanis, egyéb tényezők mellett, a kellemes éghajlat alakította ki és teszi lehetővé napjainkban is. Bolygónk hosszú története során az éghajlat változékony volt. Változott a Nap tevékenysége, a szárazföldek és óceánok kiterjedése és jellege, a bioszféra minősége és ezekkel kölcsönhatásban a légkör összetétele. Közismert például, hogy az utóbbi mintegy kétmillió évben jégkorszakok és melegebb időszakok váltogatták egymást. A jelenlegi elképzelések szerint a jégkorszakokat a Föld Nap körüli pályájának ingadozásai indítják el, ami a beérkező napsugárzás energiáját, ezen keresztül a bioszféra állapotát olyan mértékben módosítja, hogy megváltozik a levegő összetétele. Különösen fontosak ebből a szempontból az úgynevezett üveghatású gázok, amelyek molekulái a napsugarakat gyakorlatilag átengedik, míg a Föld felszíne által kibocsátott hősugárzást jelentős mértékben elnyelik. Az elnyelt energia egy részét aztán a felszín irányába visszasugározzák, mint ezt az üveg teszi a kertészetben alkalmazott üvegházakban. Jégkorszakok idején kisebb az üvegházhatású gázok légköri mennyisége, a melegebb periódusokban nagyobb. Ezt követi a hőmérséklet változása. Jégkorszakok idején mintegy másfélszer kevesebb az üvegházhatásra jellemző szén-dioxid koncentrációja, ezért néhány fokkal alacsonyabb a bolygó átlagos hőmérséklete. Jelenleg egy tizenötezer évvel ezelőtt befejeződött jégkorszak utáni meleg periódusban élünk.”

Adódik a kérdés, akkor miért baj, hogy melegszik az éghajlat? „A válasz egyszerű. Az emberi tevékenység az energiatermeléssel mintegy megkétszerezte a légköri szén-dioxid mennyiségét. A jelenlegihez hasonlóan sok szén-dioxid az utóbbi mintegy egymillió évben sohasem fordult elő! És mindezt száz és nem százezer év alatt idéztük elő, az ipari forradalom óta! Még a rendelkezésre álló bonyolult éghajlati modellek sem adnak világos választ arra, hogy mindez hová fog vezetni” – hangsúlyozta az akadémikus.

Tehát a szén-dioxid a felelős az úgynevezett üvegházhatásért. E gázok az üvegház falaihoz hasonlóan visszatartják a kifelé irányuló földi hősugárzás egy részét. Annak, hogy a Föld kevesebb hőenergiát tud kisugározni, két fő következménye van: az egyik az átlaghőmérséklet már említett emelkedése, a másik az időjárás változékonyabbá válása. Mindkét következmény tudományos vita tárgya ugyan, azonban egyre valószínűbb, hogy több puszta véletlennél az időjárás melegedése és szélsőségessé válása. A politikusok és a nagy cégek vezetői is kezdik komolyan venni a felmelegedéssel kapcsolatos félelmeket, ez kell ahhoz, hogy megnyíljon az út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a nemzetközi összefogás előtt.

A professzor végül felvetett egy filozófiai kérdést, mondván, „a Föld történetének jelentős részében, az éghajlat változásai ellenére, a bolygón bioszféra mindig létezett. Ebből következik, hogy az emberi tevékenység által kiváltott éghajlat-módosítás az egész élővilágot nem veszélyezteti. Csupán az emberi faj részleges vagy teljes kipusztulásához vezethet”.

Hozzászólások

hozzászólás