Valóságos nyilatkozatháború alakult ki a sajtóban a keszthelyi Georgikonnak a Pannon Egyetemtől való elcsatolásáról. Kész Zoltán független országgyűlési képviselő levelet írt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez az elképzelés visszavonása érdekében, neves közéleti személyek, tanárok és politikusok aláírásával támogatva. Ugyanakkor Ovádi Péter, a Fidesz–KDNP választókerületi elnöke közleményt adott ki, miszerint nincs veszélyben a Pannon Egyetem egysége. Ezt a Balog Zoltán miniszterrel folytatott megbeszélésére alapozta.

– Megkérdeztük Gelencsér Andrástól, a Pannon Egyetem rektorától: mi a helyzet? Visszavonta a minisztérium az új agráregyetemre, azon belül a keszthelyi Georgikon Karra vonatkozó kormányzati tervet?

Az egyetem autonóm intézmény, igyekszünk távol tartani magunkat a politikától, mi nem a sajtóból tájékozódunk, próbálunk a tudomány talaján maradni. Először december elején merült fel ez a téma. Egy előterjesztésben, szakmai tervezetben szerepelt, hogy a Georgikon az új agrártudományi egyetem egyik kara lenne, és a Pannon Egyetemtől elcsatolnák. Ezzel kapcsolatban megfogalmaztuk a szakmai ellenérveinket, és eljuttattuk a minisztériumnak. Ezek elsősorban arra vonatkoztak, hogy a Pannon Egyetem a jelenlegi formájában stabilan működik és a karok egyensúlya olyan szakmai keretet ad a Georgikonnak, amit kár lenne megbontani. Több szakmai fórum is megtárgyalta, az Akadémia Agrártudományi osztálya is foglalkozott ezzel az előterjesztéssel, az agrárkamara is véleményt nyilvánított. Tudomásom szerint nem igazán akadt támogatója. Hogy a politika milyen formában kapcsolódik be egy ilyen kérdésbe, az nem az egyetemre tartozik. Az egyetem nem politizál, törvény szerint nem is politizálhat.

Félő azonban, hogy nem a szakmai érvek, hanem a politika fog dönteni. Az Indexen megjelent egy hosszabb elemző cikk, amely többek között azt hozza fel ennek a sejtésnek az alátámasztására, hogy például Lázár János miniszter biztosította a védelme alatt álló hódmezővásárhelyi kart arról, hogy nem nyúlnának hozzá. Miközben a Georgikont beáldoznák, tehetjük mi hozzá.

Ha egy új agrártudományi egyetem az összes agrárkar részvételével jönne létre, akkor azt mondom, hogy az egy koherens javaslat lenne, amit persze úgyszintén lehetne vitatni. Ezzel szemben már az első tervezet, amellyel szembesültünk, különbséget tett az intézmények között. Voltak olyanok, amelyekben meghagyta az agrár kar intézményi státuszát, míg másokat, köztük a Georgikont elcsatolásra ítélt. Emögött az elképzelés mögött szakmai érveket nehéz felfedezni.

­– Lehet, hogy az a probléma, hogy nagyon jó a Georgikon, ezért okvetlenül szükség van rá, nélküle nem lehetne létrehozni az új agrártudományi egyetemet?

Nem akarok tippeket adni, de ha így van, felmerül a kérdés, hogy akkor meg miért lehet megcsinálni a Debreceni Egyetem agrárkara nélkül, amely erősebb és szélesebb szakmai portfólióval rendelkezik? Mi is úgy gondoljuk, hogy a Georgikon a legjobbak közé tartozik az országban, de ebből a felső harmadból sem minden intézmény került az agrártudományi egyetem kötelékébe a tervezet szerint, egyedül a keszthelyi.

Ha jól értem, a szakmai viták lezajlottak, a koncepció bírálatát eljuttatták a megfelelő fórumokhoz. Érkezett-e válasz?

Nem érkezett még hivatalos válasz az illetékes minisztériumtól. Kérdés, hogy ez a koncepció él-e még, vagy a kritikák tüzében esetleg megfeneklett.

Lehet-e tudni, hogy kinek és miért jutott eszébe egy új agrártudományi egyetem koncepciója?

A decemberi előterjesztés a szakma megkerülésével jött létre, nem előzte meg szakmai egyeztetés azokkal a szervezetekkel, amelyek ebben illetékesek. Mi már egy 120 oldalas tervezettel szembesültünk, amely készen volt, és nem tudjuk, hogy ki dolgozta ki.

Az átszervezésnek ez a lebegtetése befolyásolja-e a felvételi jelentkezéseket, elbizonytalanítja-e a diákokat?

Ez nem csak a Pannon Egyetemet érinti, de úgy gondolom, hogy a diákok ingerküszöbét nem éri el az ügy.

Egyébként mintha kezdenének divatba jönni az agrártudománynak bizonyos ágai: a borászat, biokertészet, farmgazdálkodás stb.

A számok nem ezt támasztják alá, egyre kevesebben választják ezt a pályát, ami sok munkával jár, ugyanakkor a jövedelmi lehetőségeket illetően nem a legperspektivikusabb. Ám valóban vannak olyan népszerűbb területek, mint például a borászat.

Az oktatás egészének az átszervezése napirenden van az országban, Hogyan érinti az egyetemeket, hogy a kormány inkább a szakmát adó középiskolák felé tereli a diákokat? Kevesebb lesz az egyetemi felvételiző? Kérdés, hogy most, amikor már látni, hogy a számítógép vezérlésű robotok hamarosan elvégzik a rutinmunkát és a nehéz fizikai munkát az ember helyett, nem inkább a még nagyobb tudás, digitális kompetencia, problémamegoldó képesség, kreativitás erősítésére kellene törekedni akinél csak lehet, egyetemi szinten is?

Ennek a folyamatnak a kimenetelét még nem látjuk. De jó lenne elérni nálunk is azt az egyensúlyt a fizikai és szellemi munka között, ami a nyugati világban hagyományosan kialakult és tartja magát. Ott azért továbbra is megmaradt a szakmunka becsülete. Mondok egy példát, a holland farmer fia elvégez egy hároméves agrármérnöki főiskolát, azért, hogy jobban értsen a növényvédelemhez, pénzügyekhez, a legújabb technológiákhoz, informatikához, stb., de utána hazamegy, és felül a traktorra. Magyarországon, aki diplomát szerez, minimum vezérigazgató akar lenni, fizikai munkát többé nem szeretne végezni.

Tíz év múlva hogyan képzeli el a Pannon Egyetemet? Milyen fejlődési irányt szab meg az intézmény stratégiája? Számít arra, hogy a közeljövőben növelni tudja tanulói létszámát és a képzési területeket is?

Négyéves stratégiánk van, gyökeres változásokat ilyen időskálán nem tudunk prognosztizálni. Gondoljon csak bele, az 1990-es évek elején meg tudtuk volna-e mondani, hogy milyen szakmákra lesz szükség 2017-ben? Fogalmunk sem volt. Ha valaki 1990-ben meg tudta volna mondani, hogy az informatikai forradalom ilyen gyors lesz, hogy a mindennapi élet részévé válik az okostelefon például, megemelném a kalapom előtte. Egy biztos, a Pannon Egyetem a minőségi oktatás szolgálatában kíván maradni. Hogy ennek milyen oktatási infrastruktúrája és módszere lesz, az folyamatosan alakul, fejlődik. Ami a szakokat és a létszámot illeti, ez gazdaságosság kérdése is, hogy mire van igény és mire nincs, mit éri meg tanítani és mit nem, ezt a piacra kell bíznunk. Követni kell a változást, minden évben vannak új kezdeményezések. Most például az alapszak és a felsőfokú szakképzés közötti gyorsított, gyakorlatiasabb mérnök szak irányában tettünk lépéseket, ehhez törvénymódosítás kell. Németországban már létezik, főleg elektronikai cégek nálunk is igényelnék a gyorsan felkészíthető mérnököket, akik bizonyos fajta munkaköröket be tudnak tölteni.

 

Hozzászólások

hozzászólás