Duplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer még nem szigetelt panelháznak, amelyek nem lépnek időben. Ugyanis 2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhetnek energetikai célú felújítást.

Magyarországon körülbelül 798 ezer ipari technológiával készült (panel) épület van. Ennek alig harmadát, 250–300 ezret újítottak fel eddig, és ezeknek is csak az 50 százaléka kapott teljes homlokzati szigetelést. A panelfelújítási programban résztvevő épületek fele Budapesten, további 35 százalékuk pedig Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsett található.

A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint egy panelház teljes homlokzati szigetelése – anyagköltségekkel és munkadíjakkal számított – négyzetméterenkénti** bekerülése a jelenlegi árakkal és paraméterekkel számolva nagyjából 30 ezer forint. A szigorítás bevezetése után ez a költség csaknem a duplájára nőhet, mert a most bevezetésre kerülő szabályozás szerint az eddigi átlagos 15–16 cm helyett már 25–30 cm vastagságú szigetelést kell használni ahhoz, hogy az épület adott szerkezeti eleme teljesítse a szigorúbb hőátbocsátási értéket. Ebben a költségnövekedésben még nincs benne az építőipari kapacitáshiány miatti árnövekedés, illetve a szigetelőanyag árának esetleges emelkedése sem.

Számítások szerint a panelfelújítási programban résztvevő lakóházak esetében a fűtési költségek 30 százalékkal csökkentek a szigetelés után. Abban az esetben, ha az ingatlanban nyílászáró-korszerűsítés is történt, akár 50 százalékot, vagy ennél többet is megtakaríthatnak az ott élők a rezsiköltségen.

Egy panelfelújítás több részterületből áll és több szakaszban is megvalósítható. A Knauf Insulation szerint a legcélszerűbb a teljes energetikai rekonstrukció, amelynek legfontosabb része a hőszigetelés, beleértve a pince illetve az első emeleti lakások födémszigetelését, valamint a homlokzat és a tetőszigetelést is. A külső nyílászárók cseréje a lépcsőházi nyílászárókkal együtt, továbbá a fűtéskorszerűsítés is szerves része a teljes felújításnak. Az így kialakuló hőburok növeli a lakók komfortérzetet is. A tapasztalat azonban az, hogy ez együtt a legritkább esetben valósul meg. A legelterjedtebb a társasházak homlokzati szigetelése. Szerencsés esetben a teljes homlokzatot szigetelik, de kényszerhelyzetben gyakran csak az úgynevezett végfalak kapnak borítást ott, ahol a legnagyobb az épület hővesztesége.

A 2021-ben életbe lépő szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül – mondta Aszódy Tamás, a cég ügyvezető igazgatója.

A közgyűlésen jelenlévők felének, plusz egy embernek a szavazata ugyan elég az elhatározáshoz, a gyakorlatban azonban akkor valósulhat meg a felújítás, ha az összes voksolásra jogosult kétharmada hozzájárul a munkálatokhoz.

A lakóközösségeknek tehát érdemes minél hamarabb hozzákezdeniük az energiahatékonysági felújítás előkészítéséhez, tervezéséhez, a szükséges összegek elkülönítéséhez, ha még a közelgő szigorítás előtt be akarják fejezni a korszerűsítést. A közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára megéri szigetelni, mert fele rezsiköltséggel fenntartható, energiahatékony lakóházat kapnak – mondta Czabarka Mihály, a társasház-felújítások teljes körű lebonyolításával foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője.

* (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

** Megjegyzés: a négyzetméter nem a lakások alapterületére értendő, hanem a lakást körülvevő külső homlokzatra

Hozzászólások

hozzászólás