Alábbi összeállításunkat fogadják kellő toleranciával! Városi lapunk Vélemény rovatában megjelent írásokból random válogattunk – szilveszteri vidám hangulatunk fokozására. Egyetlen betűt sem tettünk hozzá, csak egy kicsit megkavartuk!
Leszögezném, hogy semmi közerkölcsöt megbotránkoztató dologról nem lesz szó az alábbi sorokban.
Először is tisztázzuk, hogy békésen és méltóságteljesen zajlott a nemzeti ünnep. Biztonságban tudhattuk magunkat. Azzal talán nem számolt a hajnali piktor, hogy baj esetén ránk már közel háromszáz önkéntes tartalékos katona vigyáz. Sokakat vonz ugyanis a közel háromszáz önkéntes területvédelmi tartalékos katona, területvédelmi elven szerveződő tartalékos egység.
Rég nem volt ekkora egységben a város. Némi meglepetésre színes volt a programkínálat. Jók ezek a kezdeményezések. Szóval sokan voltak. Minden kétséget kizáróan. Viselkedésük kimerítette a kulturálatlan és illetlen cselekedet fogalmát. Egyébként le a kalappal, csak a kontraszt kedvéért.
Nem először mondom és gyanítom, hogy nem is utoljára, példát vehetne az ország Veszprémről. Egy alig párezres támogatottságú párt aláírásgyűjtésével megrengette milliók álmát. Jeles napnak számított. És ha mindez nem lenne elég, ismét lecsapott az iszlám terror. Ártatlan, sétálgató családok tagjaira alávaló módon csaptak le gyilkosaik. Veszprém már sokadszorra ismét példát mutatott.
Ha már itt tartunk, méltó módon és büszkén emlékezhettünk államalapító királyunkra, a veszprémi közéletben betöltött aktív támogató szerepére. Első pillantásra sokaknak feltűnhet, hogy rangos országos és városi kitüntetést kapott. Ez kifejezetten örömmel tölt el. Ugyanis mindenki felé kinyitja az egyház kapuit, mondjuk kevésbé obszcénen. Ennek ékes példája, hogy alkalmam volt elmenni a Szent Jobb körmenetre. Nem a véletlen műve ez.
Bizonyára nem árulok el újdonságot azzal, hogy egy csendesebb időszak veszi kezdetét. De ez még a kisebb gond. Lehetne folytatni a sort azzal a bizonyos g-vel kezdődő jelzővel, egészen pontosan Berlinben, ugyanis az ősz beköszöntével késsel megvágták a felsőtestét. Én meg itt ülök Veszprémben.
Kapaszkodjanak meg! Jó néhány éve nem volt példa karácsonyi havazásra. És még nincs vége! Hol van a mi nyugodt városunk? Bocsánat a kifejezésért, csak egy paraszthajszál választott el minket az olimpiai álmok szertefosztóitól. Számos veszprémi ember és a szakemberek óvatosságra intettek. Felhívva a figyelmet!
Annyi szerencsénk azért van ebben az évben, hogy a reggel nyolc órakor ittas hajléktalanok dorbézolása egyfajta túlélési eszköznek is számít, amelyből erőt meríthetünk. Történt ugyanis, hogy a foltos, koszos zakóban, rendőrök társaságában viszontlátott úr a veszprémi turisztikai szezonban számos békés veszprémi embert fog megbotránkoztatni.
Két dolog fogta meg a fülemet: szükség esetén védeniük kell, mint a saját tenyerüket. Ekkor még úgy nézett ki, egyedüli estről van szó. Erre inkább nem mondok semmit.
Mit ne mondjak? Az élet nem áll meg. Valamiért úgy érzem, ez még nem is a lejtő legalja, melyről lapunkban is olvashatnak.
Most itt tartunk. A stílus minősíti magát az embert is.
Mixelte: Miklós Zsuzsanna
(A válogatás címét a Z‘Zi Labor egykori slágerének egyik sorából „ferdítettük”.)