A veszprémi Bóbita óvodában nem várták meg a közétkeztetésről szóló szabályok hatálybalépését ahhoz, hogy bevezessék a korszerű táplálkozástudományi elvárásoknak megfelelő étrendet, itt már korábban hadat üzentek az egészségtelen étkeztetésnek.

– Kevés só és cukor, több tej, illetve kalciumtartalmú tejtermék, sok zöldség, nyers gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonatermékek, bő olajban sült ételek helyett alacsony zsírtartalmú húsok. A kisgyerekek nem szeretik az újdonságokat, sokszor élből elutasítják az ételt, anélkül, hogy megkóstolnák. Később elfogadják, mert eredendően nem válogatósak, csak nem szeretik, ha nyomást gyakorolunk rájuk – mondja Csizmazia Szilvia óvónő. – A táplálkozási szokások nagyban befolyásolják a gyerekek ízlését, aki már otthon is találkozott a hagyományostól eltérő élelmiszerekkel, az az óvodában is könnyebben elfogadja az újításokat. Vannak, akik magától a főtt ételtől is idegenkednek, ilyenkor az óvónőkre hárul a hozzászoktatás feladata. Az új receptekkel a gyerekek hozzájutnak az egészségesebb, korszerűbb, rostokban gazdagabb ételekhez, természetesen akkor, ha el is fogyasztják őket – mondja az óvónő.

DSCF8056

– Fontos a fokozatosság, először a burgonya vagy rizs mellé tálaltunk fél adag párolt zöldséget. Olyan zöldségekkel próbálkoztunk, amelyekkel biztosan találkoztak már a gyerekek otthon, főzelékben vagy levesben, csak később jöhetett a padlizsán, cukkini, brokkoli, gomba stb. Elhagytuk a hagyományos köreteket, és apró lépésekben módosítottuk a só adagolását, a gyerekek fokozatosan szoktak hozzá a magyar ízlés szerint csaknem sótlan étkekhez.

Kérdésemre, hogy mit szeretnek, kórusban válaszolnak: a „golyóslevest”. A levesgyöngy a „nyami” kategóriába tartozik. Mi következik ezután, kérdem, óvó néni súg, erre harsányan helyeselnek: zöldborsófőzelék, „igeeeen, az jóóóó!”, hozzá fokhagymás tokány, azt már kevésbé. És mi az, amit nem szeretnek? Egymásra mutogatnak, mindenki tudja, mit nem kedvel a másik, az óvónő szerint kevesen szeretik az új étrendben szereplő rakott zöldséget, amely hallal vagy párolt hússal készül. A paradicsomos káposzta a „mégis megesszük” kategóriába tartozik, a husiról eléggé tarka vélemények röpködnek, nagyobbára arról szólnak, hogy nem mindegy, milyen husi felől érdeklődöm. Értesülök arról, hogy a puha jobb, egy vékonyka kislányhang szerint „könnyebb lenyelni”, de úgy tűnik, a rántott húsnak nincs párja – az viszont az új étrendben nem szerepel.

DSCF8058

A megreformált konyha megköveteli az új elkészítési technológiákat is, ami szintén nagy újítás. Például a levest nem rántással, hanem habarással készítik, a húst nem sütik, hanem párolják, nem fagyasztottat, hanem friss zöldségeket használnak az ételek elkészítéséhez. Nemcsak a megreformált étrend bevezetésével kell megbirkózniuk az óvónőknek, ennél nagyobb gond az ételadagok nagysága. Az ételek elkészítéséhez előírt alapanyagok mennyisége jelentősen csökkent, és a szülők szerint a gyerekek éhesek. Tény, hogy a tésztaételek a „nyami” kategóriásak, és amikor ezek kerülnek az asztalra, a gyerekek pillanatok alatt felfalják, követelik a repetát, ami viszont nincs. Alig hisznek a fülüknek és tiltakoznak is, amikor közöljük, hogy nincs repeta, mondja az óvónő.

Ami még említésre méltó a szeptemberi tapasztalatokról, az az, hogy a kisebb fejadagok ellenére több a pocsékba jutó étel, de az óvodában úgy vélik, még korai lenne véleményt mondani a jelenségről.

 

o-jamie-oliver-facebook

Csak kuriózumként említjük meg, hogy Jamie Oliver az angol iskolai étkeztetés reformkísérletei során hiába állított össze egészséges és változatos menüt az iskolában, a gyerekek eleinte az ablakon dobálták ki az ételt. Egy idő után azonban megkedvelték, elfogadták, és ugyanannyian ebédeltek a menzán, mint a reformok előtt.

Hozzászólások

hozzászólás