Igazi ötórai teára szól a meghívás a megyei könyvtárba: a különterem hatalmas asztalán tea, csészék, muffin, ropi. Nincs pódium és nézőtér, a közönség és a vendégek ugyanannál az asztalnál ülnek. Kellemes miliő egy jó beszélgetéshez, amelynek a kérdezője ezúttal Dányi Dániel műfordító, a válaszokat adó pedig Tóth Olga szociológus, a Csupasz nyulak című regény írója.

Tóth Olga a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A család változásait, a férfiak és nők társadalmi helyzetét, a családon belüli erőszak megnyilvánulásait kutatja. Mivel a nyolcvanas évektől vizsgálja a hazai viszonyokat, és saját bevallása szerint kicsit nehéz lett volna a távolságtartás ezektől az évektől, ezért a Csupasz nyulak című első regénye a hatvanas években játszódik.

– Egy rendkívülinek mondható családi esemény, jelen esetben egy lány teherbe esése, valamilyen módon tükrözi a kort is, amelyben megtörténik – adja meg magyarázatát a hatvanas évekre. – Másrészt a regényben van egy társadalmi kortól független élethelyzet: egy lelkileg bántalmazó családról kapunk képet.

A Csupasz nyulak két lánytestvér váltakozó monológja. Az egyik lány nyolcadikos, eminens diák, a másik pedig a 21 éves, „megesett” nővére.

– Pontos, hideg, távolságtartó mondatokat írtam le – mondja Tóth Olga. – Tudatosan választottam ezt a stílust, hogy minden mondat sebet üssön. Rengeteg „sebe” van mindkét lánynak, sok lelki sérülés éri őket a családjukban. Meglepetés volt számomra, hogy sok olvasói visszajelzésben azt írták nekem, mintha a saját családjukról olvasnának, amelyik kívülről tökéletesnek tűnik, belül azonban koránt sincs minden rendben.

A regénynek van egy másik aspektusa is: a nővé válást írja le oly módon, ahogyan kevés irodalmi mű a világon. A férfivá válásról sok fejlődésregény született, a nővé válásról, annak kibeszélhetetlen velejáróiról, a szőrösödésről, a menstruáció megjelenéséről, a fiúk közeledéséről azonban keveset olvashatunk. Dányi Dani szerint a regény férfiaknak is ajánlott olvasmány: eléggé intenzív kurzus számukra a másik nemről.

Arról, hogy hogyan lehetne jól csinálni – mármint a családon belüli életet – nem szól a mű, Tóth Olga szándékosan nem írja meg a megoldást, a továbbgondolás minden olvasó saját feladata.

Hogy változott-e a helyzet az elmúlt negyven év alatt?

– A rövid válaszom: pont olyan minden, mint negyven évvel ezelőtt – mosolyog a szociológus-írónő. – A hosszú: egy dologban van változás. Egy ilyen típusú családnak, amelyik megfelelő egzisztenciával rendelkezik, tagjai iskolázottabbak az átlagosnál, ma kissé nagyobb a szabadsága, a választási lehetősége, mint pár évtizede volt.

Hozzászólások

hozzászólás