Nem igaz, hogy nem tudtuk. Hogy azok, akik a világot irányítják, akik békét és háborút diktálnak, nem tudták, nem látták, nem észlelték, mi vár ránk, Európára, a világra. Ma, amikor minden szusszanatunk lehallgatható, amikor műholdak százai figyelik a földet, amikor minden mozgás észlelhető, számon tartható, digitalizálható, akkor ne mondja egyetlen politikusunk sem azt, hogy nem számított a vándorlók ezreire.

Nem vették észre, hogy évek óta milliók menekülnek és vándorolnak a letarolt Afrikából és a Közel-Keletről, hogy Törökország kétmillió menekültet fogadott be, hogy miként küzd meg Olaszország a menekültáradattal? Vagy nem figyeltek oda a biztonságpolitikai szakértőikre? A nemzetbiztonságiak nem vették észre a határokon átnyúló embercsempészbandák gyalázatos ügyködését?

Mit lát ma a magyar ember? Káoszt. Idegen emberek, idegen országban, nők, férfiak, elcsigázott gyerekek, körülöttük rendőrök, tévések, sajtósok, civilek. Nincsenek tolmácsok, nincs információ, kormányzati kommunikáció, nincsenek regisztrációs pontok, idejekorán megtervezett és működő táborok, egészségügyi ellátás, nincs semmi, de semmi, egyetlen biztos pont sincs, amiben ők, a menekülők, és mi, az állampolgárok, ebben a pillanatban hihetnénk, amiben bízhatnánk.

Egyre türelmetlenebbek vagyunk mi, és a Keletinél egyre feszültebbek az emberek, a magyarok és a nem magyarok. Nem az önkéntesek és nem a civilek dolga elsősorban segíteni az elesetteken, hanem az államnak, a kormányzatnak.

Voltak gondolkodók, tudósok, szakértők, akik idejekorán figyelmeztettek.

Európa, ha akarjuk, ha nem „sokfajú és színes, akár tetszik ez nekünk, akár nem” , írta tíz évvel(!) ezelőtt Umberto Eco, korunk nagy gondolkodója. Mert „a vándorlás akár erőszakos, akár békés, olyan, mint egy természeti jelenség, feltartóztathatatlan, nincs az a természeti, társadalmi, hadászati erő, ami befolyásolhatja a migrációt, ami mára világjelenséggé vált”.

Hozzászólások

hozzászólás