A Szerelem-sziget szomszédságában, a Kutas téri nagy parkolóban áll három szelektív gyűjtőkonténer. Hétfőn reggel ez a kép fogadott, amikor a műanyag és üveghulladékot akartam ott elhelyezni.
A műanyagos konténerből dőlt kifelé a tartalom, de amit mellette találtam, annak akkor se abban lett volna a helye, ha történetesen épp üres. Ruhák, lábbelik, táskák, egy szatyornyi romlott étel, az egyik jobb napokat látott kézitáskában használt eldobható pelenkák. Kicsit odébb, a szemetelést tiltó tábla alatt egy darabjaira hullot tévé vagy talán számítógép monitor.
El nem tudom képzelni, milyen alja lelkület kell ahhoz, hogy valaki ilyen disznóólat csináljon a város legszebb, leglátogatottabb részén. Meg egyáltalán, bárhol. Vajon mikor követte el? Éjjel odaosont? Kocsival vitte, vagy talicskával? Mert nem a két kezében, az biztos. Gondolom, elégedett volt magával, végül is a saját intellektuális szintjén ügyesen oldott meg egy feladatot.
Még mielőtt bárki a közüzemi szolgáltatót kezdené szapulni, nem, ezért nem ők a felelősek. Sőt, délre eltűnt a rettenetes hulladékkupac, ezt inkább megköszönni kell. De ha egy kérés mégiscsak lehetne a környék lakóinak nevében: duplázzák meg a konténerek számát! Mindig nagyon gyorsan megtelnek, sokan használják arra, amire valók.