A Laczkó Dezső Múzeum szeptember 13-án, kedden fél ötkor nyitja meg 2016/2017-es szabadegyetemének első félévét. Az egyetem előadásai szorosan kapcsolódnak az intézmény Étel/élet című új időszaki kiállításához, amely novemberben nyílik meg.

Az első előadás a neolit kori étkezés szokásait, a kor nagy gasztronómiai újításait veszi górcső alá. A témában Regenye Judit, a Laczkó Dezső Múzeum régésze kalauzolja a szabadegyetemi hallgatókat. Az előadást követően a hallgatók megkóstolhatják az adott korszak meghatározó alap élelmiszereit, a kenyeret és a mogyorót.

A kenyér – alapvető élelmünk – tízezer éve jelent meg a táplálkozásban. Eredete a Közel-Keletre vezet, ahol a vad búzát és árpát termeszteni kezdték. Ugyanonnan erednek első háziállataink is, a juh és a kecske.

A földművelésre való áttérés az emberi történelem legjelentősebb evolúciós ugrása volt. A háziasítás nem csupán a kiválasztott növényeket és állatokat érintette, hanem új élőhelyeket hozott létre, befolyásolva ezzel egyéb fajták életét is. Ez a biológiai folyamat meghatározza természeti környezetünk jelenét és jövőjét. A termőföld hasznosítása, az erdők irtása a környezetnek ennél közvetlenebb átalakításával járt, amelyet mára az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásként élünk meg.

A földművelés és az ennek következtében kialakult letelepült életmód, a táplálkozás gyökeres átalakulása hirtelen demográfiai változásokat okozott. A demográfiai nyomás újabb és újabb területek földművelésbe való bevonását eredményezte – így népesült be néhány ezer év alatt Európa.

Hozzászólások

hozzászólás