Maroknyi veszprémi emlékezett meg Szilágyi Lackó halálának kilencedik évfordulójáról szerdán. A festőművész tiszteletére a róla elnevezett belvárosi aluljáróban, utcagalériában helyezték el mécseseiket a tisztelői.

A Világos Veszprémért Mozgalom a korábbi évek hagyományainak  szellemében szervezte meg a megemlékezést. Ezúttal sem voltunk sokan, de ez nem meglepő, hiszen Szilágyi Lackó személye és művészete életében is megosztó volt, miért lenne ez másként halála után.

Lackó és Zoé újra együtt. (Jobbra Lackó özvegye, Zoe von Neuwirth-Szilagyi.) Fotó: Nagy Lizetta

Lackó és Zoé újra együtt. (Jobbra Lackó özvegye, Zoe von Neuwirth-Szilagyi.) Fotó: Nagy Lizetta

A szervezők nevében Katanics Sándor köszöntötte az egybegyűlteket, és kiemelte, Lackót életében, amikor már rendkívülit alkotott, nem igazán fedezte fel a város, így sokkal tartozunk neki.

A művész alakját Búzás Huba költő is felidézte emlékeivel és a Lackóról írt versével is, mint fogalmazott, megvadult színözönben pompázó, létünket összeroppantó víziói, a kozmoszba üvöltött látomásai voltak.

Szilágyi Lackó idén lenne ötvenéves.

(Írásunkat a festőművészről itt olvashatják.)

Drahos Nikolett

Hozzászólások

hozzászólás