Az Abigél című musicalnek pénteken lesz a bemutatója a Petőfi Színházban. Tóth Loonnal, a darab látszólag nyugodt, valójában nagyon is ideges rendezőjével beszélgettünk. Szerinte látványos előadás lesz, jó táncbetétekkel, mert nagyon jó koreográfiát csináltak hozzá, és az eredetihez képest kis dramaturgiai változtatásokkal, amelyeket kénytelenek voltak meglépni a színpad adottságai miatt.

Tóth Loon: Rengeteget kellett ötletelnünk, amíg minden a helyére került, de úgy érzem, sikerült mindent megoldanunk

Tóth Loon: Rengeteget kellett ötletelnünk, amíg minden a helyére került, de úgy érzem, sikerült mindent megoldanunk

– Korábban azt nyilatkoztad, hogy nem szereted a zenés darabokat.

– Inkább úgy fogalmaznék: azt nem szeretem, ahogy általában csinálják. A kereskedelmi tévék „jótékony” ténykedésének köszönhetően az emberek kulturális igénye a béka feneke alá süllyedt. A többség nem kíváncsi a társadalmi problémákról szóló előadásokra, inkább csak szórakozna. Épp emiatt szerintem igenis szükség van színvonalas zenés darabokra, az Abigél pedig ilyen szempontból tökéletes. Ez egy szépen hangszerelt, érett Kocsák-mű, a musical alapjául szolgáló Szabó Magda-mű pedig a magyar irodalom gyöngyszeme. A regényt Somogyi Szilárd adaptálta színpadra, a dalszövegeket Miklós Tibor írta.

– Az előadás eredetileg az Operettszínház forgószínpadára készült.

– A forgószínpadot nagyon hiányoltuk, hiszen azon, amíg a nézők előtt folyik a cselekmény, a háttérben díszletet cserélhetnek. Ki kellett találnunk egy olyan színpadképet, amely látványos, de nagyon gyorsan változtatható. A takarás nálunk tele van ágyakkal, padokkal, a háttérben egyszerre negyvenen öltöznek. Szerintem legalább olyan érdekes lenne a takarásba venni jegyet a nézőknek, annyi minden történik ott is. Mondjuk ki: ha szétnézünk a nagyvilágban, a Petőfi Színház műszaki felkészültsége szinte alulról súrolja az elfogadhatatlant. Nagyon ráférne már az épületre és a színpadtechnikánkra a felújítás. Rengeteget kellett ötletelnünk, amíg minden a helyére került, de úgy érzem, sikerült mindent megoldanunk. Ebben a színházban ennél jobban nem lehetne színpadra állítani az Abigélt, színpadtechnikailag és ennyiért.

– Az előadásban tizenhat lány énekel és táncol. Hogyan állt össze a csapat?

– Rengetegen jöttek el az első meghallgatásra, sokan a fővárosból, de az volt a célunk, hogy környékbeli lányoknak adjunk bemutatkozási lehetőséget. A tehetségkutató műsoroknak köszönhetően a fiatalok azt hiszik, hogy legalább négyszer olyan jók, mint valójában, miközben a sikerhez vezető úton a tehetség csak tíz százalékban számít. Ennél sokkal fontosabb, úgy 50–60 százalék a verejtékes munka, a fennmaradó rész pedig a szerencséé. Ezt meg kellett érteniük a lányoknak. Úgy fél év alatt állt össze a csapat, amellyel végül elégedett voltam.

VESZPREM_KUKAC3

– Két mellékszerepet is magadra osztottál az előadásban.

– Igen, mert ezek túl kis szerepek ahhoz, hogy valamelyik kollégámat felkérjem az eljátszásukra. Egyébként pedig szeretek benne lenni azokban az előadásokban szereplőként is, amelyeket rendezek. Ez olyan „hicskoki” vicc.

– Kedd este beszélgetünk, csütörtökön már közönség előtt megy az Abigél, és pénteken lesz a bemutató. Hogy érzed most magad?

– Azért látszom ilyen nyugodtnak, mert nagyon ideges vagyok. Mindig közbejön valami, nem tudtunk teljes főpróbahetet tartani, kicsit a világosítással is le vagyunk maradva, a sok változás felőrli az idegeimet. Volt már ordibálós próba is, mert azt tapasztaltam, hogy egy ilyen próba után ösztönösen jól koncentrálnak a szereplők. Ezt a fogást még Ács Jánostól tanultam. Most tényleg nem tartok ott, ahol szoktam, úgy érzem, hiányzik még pár nap, de azért lehet, hogy ma este még szétszedjük a két utolsó jelenetet. Szerintem látványos előadás lesz, jó táncbetétekkel, mert nagyon jó koreográfiát csináltunk hozzá, és az eredetihez képest kis dramaturgiai változtatásokkal, amelyeket kénytelenek voltunk meglépni a színpad adottságai miatt.

– Mi lesz a következő rendezésed?

Balázs Attila írt egy rádiójátékot, A voltembert, amelynek egyik főszereplője Nikola Tesla. Az apropó, hogy jövőre lesz Tesla születésének 160. évfordulója, és én Tesla-őrült vagyok. Az előadást máris meghívták Belgrádba. A zenéjét Dezső Tóni jazzszaxofonos írja, és a felvételen zongorán közreműködik majd a világhírű jazzmuzsikus, Gary Lucas is.

Tóth Loon az újvidéki Művészeti Akadémián szerzett színészdiplomát. Pályáját az Újvidéki Színházban kezdte. A színész 1991-ben költözött Magyarországra, játszott a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, majd szabadúszó volt. 1998 óta a Petőfi Színház tagja. Első rendezése Fernando Arrabal Tábori piknikje 2013-ban, a második pedig Móricz Zsigmond–Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig! című musicalje még ugyanebben az évben, amely óriási közönségsiker volt. A SzínházJegyetem 2.0-át tavaly rendezte, idén pedig Trócsányi Gergő és Süle Zsolt A világgal békémet mára megkötöttem… ÉS TE? című előadásának színpadra állításában segédkezett. 

Hozzászólások

hozzászólás