Nincs ma nagyobb és szélsőségesebb indulatokat kiváltó téma, mint a migráció, ebben talán még azok is egyetértenek, akik magát a problémát eltérően közelítik meg és eltérő megoldásokat tudnak elképzelni. Pont ezért lenne fontos, hogy a témát az átlagembernél jobban ismerő szakemberek minél többször és minél nagyobb nyilvánosság előtt beszéljenek róla. Ezért is örültem, amikor megtudtam, hogy egy hatrészes sorozat második állomásaként Veszprémben tartanak „panelbeszélgetést” a migrációról. Örömöm azonban nem tartott sokáig.

A Migráció: tévhitek és tények című eseménysorozatot az Egyesült Államok nagykövetsége és a Szubjektív Értékek Alapítvány indította útjára az Amerikai Kuckókkal együttműködésben, utóbbi szervezet adott otthont a rendezvénynek Veszprémben is. A hat alkalom mindegyikén más-más szakemberek várják az érdeklődőket, és a migráció témakörén belül is más-más téma kap hangsúlyt. Ezúttal a csütörtök esti, kétórás beszélgetésen a nők és gyerekek kapták a „főszerepet”, nem véletlenül: az UNICEF adatai szerint ma hatmillió szír gyereket érint a több mint öt éve tartó háborús konfliktus, 2,6 millióan közülük nem tudnak iskolába járni és mintegy kétmillióan élnek menekültként a környező országokban. Tavaly ősszel a Görögországba belépő menekültek 44 százaléka nő és gyermek volt, ma ez az arány 56 százalék. Döbbenetes adat, miszerint Szíriában minden harmadik gyerek a háború alatt született, azaz életében más körülményt még nem tapasztalt meg, és nyilván azok sincsenek jobb helyzetben, akik a háború alatt váltak kamasszá vagy fiatal felnőtté.

És ezzel még csak a jéghegy csúcsát érintettük. Hogy honnan és miért jönnek ilyen nagy számban Európába, mi a baj a menekültügyi rendszerekkel és infrastruktúrával, miért nem tudják a jelenlegi jogszabályi környezetben kezelni a helyzetet, miért fontos az Európába érkező menekült gyerekek oktatása, milyen speciális problémákkal szembesülnek a velük foglalkozó szakemberek – mind-mind fontos és válaszra váró kérdés, ugye? És mindegyikre érkezett is többféle, szakmai és emberi válasz ezen a fórumon. Elgondolkodtató és új vélemények, nem gyakran hallott érvekkel alátámasztott álláspontok. Azoktól, akik nap mint nap szembesülnek a helyzettel, és nem a kényelmes fotelben ülve osztják az észt. Vitatkozni nyilván lehet velük, az értelmes érvek ütköztetése csak előre vihet. Csak beszéljünk végre! Azonban a szervezők a rendezvény elején kihangsúlyozták, az esemény nem sajtónyilvános. Nem, nem zártkörű, érdeklődőként bárki részt vehetett rajta – alig tucatnyian éltek is ezzel a lehetőséggel –, de mi baj a sajtóval?

A szervezők szándéka egyértelműnek tűnik: a sorozat célja, hogy „a migrációval kapcsolatos tévhiteket tények segítségével eloszlassák, tájékoztassanak és párbeszédet indítsanak el”. De kérdem, így hogyan? A négy fal között? Az egyik előadót idézném „az úgy nem fog menni, hogy egy elbarikádozott világban élünk … ezek a falak mindig átszakadnak.”

Drahos Nikolett

Hozzászólások

hozzászólás