Városi nagyberuházásokat bemutató sorozatunk ötödik része a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázattal foglalkozik. Egy-egy nemzetközi rendezvény szervezésének lehetőségével kapcsolatban a kezdeti lelkesedés után szinte azonnal felmerül bennünk a kétely. Hogy miért? Tán mert a vérünkben a kétkedés, vagy pedig mert az idők során már sokat okultunk.

A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa rendezéséért már harcba szálltunk, próbálkoztunk és elbuktuk: tizenegy magyar város közül az első körben veszítettünk, míg a többi hét város továbbjutott. Végül Pécs nyerte el a pályázatot, amitől nagyon sokat várt a baranyai megyeszékhely. A közterületek megújítása mellett három kulcselem kapott kiemelt támogatást, a Kodály Központ, a Zsolnay Kulturális Negyed és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont. A projekt megvalósítása azonban közel sem volt zökkenőmentes. Jött az a bizonyos „magyar valóság”: jelentős pénzügyi gondok, a kiemelt projektek késése és botrány botrány hátán. Végül mégis inkább profitált belőle a város, hiszen ha meghalljuk Pécs nevét, ma is egyből a kulturális főváros cím társul hozzá.

A pécsi Zsolnay-negyed

A pécsi Zsolnay-negyed

Nem csoda, hogy több város versenyezne egy ilyen cím elnyeréséért, hiszen ki ne szeretne akár évekig a figyelem középpontjában lenni? Veszprém sem kivétel, a 2010-es kudarc után újra nekifutunk a pályázatnak. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a 2023. évi programsorozat megrendezését egy magyar város fogja elnyerni. Jó tudni azonban, hogy a 2010-es versenyben harmadik helyezést elérő Debrecen is jelezte indulását a megmérettetésen (miközben mi akkor az első hét közé sem jutottunk be). A döntést nem itthon fogják meghozni, a végső szót Brüsszelben mondják ki egy tízfős, nemzetközi összetételű, független szakértőkből álló bizottság.

Graz 2003-ban volt Európa Kulturális Fővárosa. A város sok különleges épülettel gazdagodott, a képen a Kunsthaus

Graz 2003-ban volt Európa Kulturális Fővárosa. A város sok különleges épülettel gazdagodott, a képen a Kunsthaus

A korábban tervezett kulturális negyed programunk időközben egyre nagyratörőbbé vált. A tervek szerint a színházkert és környéke teljesen megújulna, a jelenleg használaton kívüli lepusztult épületek is, így a volt zeneiskola és a volt mozi épülete is új funkciót kaphatna. De a Hangvilla, a Petőfi Színház és a könyvtár bővítésére is jutna a központi támogatásból.

Talán az egykori ének-zenei iskola és a régi mozi épülete is megújulhatna

Talán az egykori ének-zenei iskola és a régi mozi épülete is megújulhatna

A városi múzeumok kiemelt szerephez jutnának a rendezvény során, és a tervezett látványliftek a kultúra fellegvárába, a veszprémi várba vezetnék az ide látogatókat. Parkolók épülnének – bár ez a téma eléggé vitatott –, és vélhetően több más, jelenleg használaton kívüli épület is új funkcióval újulhatna meg, akár szállodaként vagy rendezvényhelyszínként is működhetne.

Hogy mennyire lehet sikeresen kampányolni egy veszprémi olimpiai helyszínnel vagy éppen egy kulturális főváros pályázattal, az a jelenlegi politikai és gazdasági viszonyok között erősen kérdéses. Ha veszítünk egy ilyen versenyen, vagy a rendezés színvonala elmarad az elvárttól, akkor sokat veszíthetünk. Persze bátraké a szerencse: drukkolunk a sikeres pályázatért!

(A következő részben az állatkert fejlesztésével foglalkozunk, majd sorozatunk végén a tömegközlekedés átalakításával. Korábbi írásainkat itt, itt, itt és itt olvashatják el.)

Hozzászólások

hozzászólás