A közösségi platformokon való jelenlét és folytonos görgetés az elmúlt évtizedben egyre népszerűbb tevékenységgé vált. Noha többségünk rendszeresen használja a közösségi médiát, van egy egyre növekvő kis százalék, akik függővé válnak a közösségi oldalaktól, melynek következtében túlzott, vagy kényszeres használatot folytatnak.

A pszichológusok becslése szerint az amerikaiak mindössze 5–10 százaléka felel meg a közösségi média-függőség kritériumainak.

Mi is az a közösségi média-függőség?

Olyan viselkedésbeli függőség, mely során túlzott aggodalom figyelhető meg a közösségi oldalak használatánál. Egy olyan ellenőrizhetetlen késztetés, mely a közösségi médiába való belépéshez, vagy annak használatához vezet, és annyi időt és erőfeszítést igényel, mely már hátrányosan befolyásol más fontos életterületeket. Az addiktív közösségi média használat hasonlóan néz ki, mint bármely más drogfüggőség, hiszen a különféle tünetek itt is megfigyelhetőek.

A közösségi média-függőség jelenségei nagymértékben hozzájárulhatnak a dopamin-indukáló társadalmi környezethez, amelyet a közösségi oldalak kínálnak. A közösségi média platformjai, mint például a Facebook, a Snapchat és az Instagram ugyanazt az idegi áramkört aktivizálják, amit a szerencsejátékok, vagy a diszkódrogok is, annak érdekében, hogy a fogyasztók a lehető legnagyobb mértékben használják a termékeket.

Az erre irányuló tanulmányok kimutatták, hogy a különféle értesítések, kedvelések és megosztások folyamatos áramlása befolyásolja az agy jutalmazási területét, és ugyanolyan kémiai reakciót vált ki, mint más drogok, például a kokain.

Az agyra gyakorolt hatása miatt a közösségi média mind fizikai, mind pszichológiai szempontból is addiktív. A Harvard Egyetem egy új tanulmánya szerint a közösségi oldalakon történő önfedés során az agy ugyanazon része aktív, ami egy addiktív anyag fogyasztásakor is. Amikor valakit valamilyen pozitív hatás ér, vagy addiktív anyagot használ, akkor az agy legfontosabb dopamint termelő területein működő neuronok aktiválódnak, és így a dopaminszint emelkedik. Ezért az agy „jutalmat” kap, és a használt szert, vagy aktivitást pozitív megerősítéssel társítja.

Ez hogyan hat a közösségi média használata során?

Amikor értesítést kapunk egy közösségi platformon, az agyunk kap egy dopamin löketet, és jutalmazási útvonalak mentén továbbítja azt, hogy örömet érezzünk. A közösségi média végtelen mennyiségű azonnali jutalmat kínál mások figyelmének formájában, viszonylag minimális erőfeszítéssel. Ezért az agy újraépíti magát ezen a pozitív megerősítésen keresztül, és ez folyamatos használatra készteti az embereket.

A közösségi média-függőség másik fontos táplálója az a tény, hogy agyunk jutalomközpontja akkor a legaktívabb, amikor magunkról beszélünk. A valós életben a becslések szerint az emberek mindössze 30–40 százalékban beszélnek magukról, a közösségi platformok viszont már életünk legapróbb részleteinek a bemutatásáról szólnak, tehát ezen felületeken ez az arány már 80 százalék fölé emelkedett.

A közösségi média fontos színtere a stressz, a magány, valamint a depresszió enyhítésének is. Ezeknek az embereknek a közösségi média használata folyamatos jutalmat ad, amelyet nem kapnak meg a valós életben, és emiatt egyre több időt töltenek ezeken az oldalakon. Ez a folyamatos használat végül több interperszonális problémához vezet, például a valós életbeli kapcsolatok, a munka vagy az iskola feladatainak, valamint a fizikai egészségnek a figyelmen kívül hagyásával, amelyek ezután súlyosbíthatják az egyén nemkívánatos hangulatait. Ez az embereket még inkább arra készteti, hogy a közösségi oldalakon enyhítsenek hangulati állapotukon.

A közösségi média-függőség felismerése

Noha sok ember teljesen normális módon használja a közösségi oldalakat, egy részük mégis a rabjává válnak. Ha attól tart, hogy önnél is kialakulhat a közösségi média-függőség, akkor tegye fel magának az alábbi kérdéseket:

  1. Sokat gondol a közösségi oldalak használatára?
  2. Érez magában sürgetést, hogy minél előbb használhassa?
  3. Ha ezeken az oldalakon böngészik, elfelejti a személyes gondjait?
  4. Próbálkozott már a közösségi média használatának korlátozásával, ám sikertelenül?
  5. Nyugtalanná válik, ha nem tudja használni a közösségi oldalakat?
  6. Olyannyira jelen van az online térben, hogy ez negatív hatással van a munkájára vagy a tanulmányaira?

Ha legalább három kérdésre igennel válaszolt, érdemes elgondolkodnia a közösségi média használatáról!

Mi ilyenkor a teendő?

Célszerű részt venni egy digitális méregtelenítésben! Ez egy olyan időszak, amely alatt jelentősen csökkentjük az online térben eltöltött időt és tartózkodunk az elektronikus eszközök, például okostelefonok vagy számítógépek használatától. Ez magában foglalhatja az egyszerű lépéseket, például a hangos értesítések kikapcsolását, éjjel a telefon külön szobában hagyását, vagy a közösségi média oldalak óránkénti ellenőrzését.

Mindezek lehetővé teszik a fizikai világ társadalmi interakciójának újbóli összpontosítását, és csökkentik a közösségi oldalaktól való függőséget.

Ha szeretne digitális detoxot tartani, további cikkekkel és kreatív anyagokkal is várja önt a kozossegimedia.com.

 

Hozzászólások

hozzászólás