Napirend előtt a Csatár-hegyi állapotokra, a Szeglethy utca nevére, a kettős körforgalom gyalogátkelőhelyeire, a hajléktalanellátásra és a közétkeztetésre kérdeztek rá a mai közgyűlésen az ellenzéki képviselők, a kormánypártiak pedig arról beszéltek, hogy országos első helyen végzett a Lovassy gimnázium, illetve sikeresen lezajlott a Cholnoky Őszi Forgatag.

Csatáron a helyzet nem javult

Hartmann Ferenc, a Demokraták Veszprémért frakcióvezetője interpellációjában elmondta: az év elején ígéretféle hangzott el a polgármestertől, hogy majd a költségvetésből elkülönít a Csatár-hegyre felújítási forrásokat a testület. Igaz, korábban azt is ígérték, hogy majd a rendezési tervből kiindulva lehet lépéseket tenni a helyzet javítása érdekében, de egyik ígéret sem lett semmi. (A témáról itt írtunk.)

Csatáron a helyzet nem javul, hanem tovább romlik – mondta a képviselő. – A meglévő aszfaltút padkáját ugyan „kijavították”, de a a munka minősége silány volt. Az út mindkét oldalán több száz méter hosszan töredezett szét az aszfalt és alakultak ki arasznyi mélységű kátyúk. A nagy gépjárműforgalom miatt az egymással szemben közlekedők gyakran akaratuk ellenére is kénytelenek a gödrökbe hajtani, hogy elkerüljék az ütközést. Koccanás szerencsére nem történt, de a kátyúkba kényszerülő autók komoly alváz- és futómű sérüléseket szenvedhetnek.

Porga Gyula polgármester írásban válaszolt a képviselő interpellációjára, de Hartmann Ferenc ezt nem fogadta el. Azt mondta:

Az önkormányzat mulasztásos törvénysértésben van. Az a 400 ezer forint, amit a Csatár-hegyi utak javítására költött, négy méternyi kerékpárút elkészítésére elegendő. Debreczenyi János, korábbi fideszes polgármester a terület teljes közművesítését ígérte anno, ami nem megvalósítható. Valahol a kettő között kellene keresni a megoldást.

Ugyancsak Hartmann Ferenc vetette fel, hogy a város egykori jeles polgármesteréről elnevezett utca tévesen a Szeglethy József nevet kapta, miközben a város felvirágoztatóját Szeglethy Györgynek hívták.

A hiba 2003. július 1-jén történt – válaszolta a polgármester. – Még ebben az évben visszakapja az utca a nevét.

Itt nem kell ötvennel száguldozni

Hartmann Ferenc ezt követően a harmadik interpellációját is felolvasta, amelyben a Brusznyai utcai kettős körforgalom gyalogátkelőhelyeiről volt szó.

Tervezi-e a város, hogy jelzőlámpás,vagy aluljárós megoldást választ, amennyiben a kettős körforgalomnál fennakadást okoz majd a gyalogosforgalom – tette fel a kérdést.

Már a tervezés fázisában készült forgalomszámlálás, enélkül építési engedélyt sem kaptunk volna – kezdte válaszát a polgármester. – Az előzetes vizsgálatok azt bizonyítják, hogy csupán kétszer fél óra az a kritikus időszak, amikor megnő a gyalogosforgalom ezen a helyen, de a kritikus szintet akkor sem éri el. Nem tervezzük gyalogos aluljáró építését, de a jelzőlámpa kihelyezésének megvannak a műszaki feltételei. Az elmúlt években minden esetben autós szemléletű közlekedésfejlesztés történt a városban, de ez egy belvárosi szakasz, itt nem kell ötvennel száguldozniuk a gépjárműveknek. Aki Budapesten is közlekedik, annak minden bizonnyal más fogalmai vannak a dugóról, mint nekünk, veszprémieknek. Türelemmel, toleranciával működőképes lesz ez a kereszteződés.

Hartmann Ferenc elfogadta a polgármester válaszát azzal a megjegyzéssel, hogy nagyon szűk a Budapest út és a Jutasi út áteresztő képessége, gond lesz a Házgyári út–Henger út csomóponttal is, a 8-as út déli elkerülő szakaszának megépítéséért pedig lobbiznia kellene a városnak, mert 2022 előtt kormányszintű szándék sincs erre. Porga Gyula szerint a Házgyári úti probléma megoldása a közösségi közlekedés megújítása lesz.

A hajléktalanná válást kellene megakadályoznunk

A hajléktalanokkal kapcsolatos, október 15-én életbe lépett jogszabállyal kapcsolatban voltak kérdései Forgóné Kelemen Juditnak (Jobbik) és Katanics Sándornak (DK).

A jogszabály értelmében az önkormányzatnak nincs konkrét feladata a jogszabály betartásával kapcsolatban – mondta a polgármester. – Veszprémben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondoskodik a hajléktalan emberekről. Az új jogszabály mindössze tíz főt érint, ők azok, akikkel gond van. A hajléktalanszálló kapacitása eddig 42 fő volt, november 1-jétől még húsz embert tudnak fogadni. A veszprémi befogadóház most kapott 200 millió forintot a feladata ellátására. Egyébként ebben a jogszabályban nem látom bárkinek a kriminalizálását. Olyan emberi jog, hogy utcán élés, nem létezik. Az utcán élés lassú öngyilkosság, amit meg kell akadályoznunk.

Mindenkit megilletne az az alapvető emberi jog, hogy legyen hajléka – jegyezte meg Forgóné Kelemen Judit. – Alapvetően a hajléktalanná válást kellene megakadályoznunk. Szép kihívás lenne az Országgyűlés számára, egyúttal Veszprém országgyűlési képviselőjének is, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek megakadályozzák az emberek utcára kerülését. Egyébként szerintem a Haszkovó utca 18. lakóinak kicsit más a véleménye a hajléktalanellátásról, mint polgármester úré. Nem fogadom el a válaszát.

Katanics Sándor szerint a jogszabályból hiányzik a társadalmi szolidaritás, és kifogásolta, hogy nem épülnek szociális bérlakások.

Azt hallottam, hogy kb. 250 hajléktalan él a városban – mondta. – Ezeknek az embereknek most a tulajdonát is elveszik.

Megoldott a 250 fő ellátása – jegyezte meg Porga Gyula. – Az említett tíz embert pedig az ellátók név szerint is ismerik. A nyugalomhoz való jog is emberi jog.

Neveda Amália marad az Agóra igazgatója

Halmay György (FIDESZ–KDNP) gratulált a Lovassy tantestületének, az odajáró egykori és mai diákoknak, valamint azok szüleinek, hogy az intézmény az első helyen végzett a magyarországi középiskolák rangsorában. Büszkén jegyezte meg, hogy a testületi ülés elején átadott egyetemi ösztöndíjak nyertesei közül öten is lovassysok voltak.

Tóth Györgyi (FIDESZ–KDNP) a Cholnoky Őszi Forgatag sikeréről számolt be.

A testület – egyhangú szavazással – újabb öt évre Neveda Amáliát nevezte ki az Agóra Veszprém Városi Művelődési Központ igazgatójának.

Kezdődhet az uszodaépítés

A beérkezett ajánlatok alapján a beruházó kiválasztja a kivitelezőt, és az ősz folyamán elkezdődhet az uszodaépítés. Ez az információ, amit Porga Gyula polgármester osztott meg a testületi ülésen jelenlévőkkel, annyira friss, hogy még a Magyar Közlönyben sem jelent meg.

EKF2018

A polgármester elmondta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatot november 9-éig nyújtja be a három döntős város: Veszprém, Győr és Debrecen. A nemzetközi zsűri december 12-én érkezik a városba, 14-én pedig eredményhirdetés lesz a Nemzeti Múzeumban. Mivel az Egyesült Királyság a Brexit miatt nem vehet részt a pályázaton, 2023-ban egyetlen magyarországi város lesz Európa Kulturális Fővárosa. A polgármester mosolyogva megjegyezte, hogy szerinte Veszprém lesz az.

Porga Gyula a Kabóca Bábszínház és a Veszprémi Petőfi Színház beszámolóinak elfogadása előtt mindkét színháznak gratulált az eddigi munkájához.

Brányi Mária alpolgármester bejelentette, hogy 2020. január 31-éig elkészül a város közép-hosszútávú zöldfelületi stratégiája. Gerstmár Ferenc (LMP) képviselő szerint nagyon pozitív, hogy a város stratégiailag foglalkozik a zöldfelületekkel, ilyen kevés magyarországi városban van. Szerinte nagyon fontos a kommunikáció a témával kapcsolatban, mert ez a kérdés az embereket érzelmileg érinti.

Fontos, hogy a lakosság a magáénak érezze ezeket a felújításokat, és az is lényeges, hogy ezek legalább olyan értékűek legyenek, mint amiknek a helyére kerülnek – hangsúlyozta.

A megújításokat minden esetben szakmai kompetencia mentén oldjuk meg – magyarázta az alpolgármester asszony. – Azon vagyunk, hogy bővüljenek ezek a felületek. Nem véletlen, hogy az idei nemzetközi megmérettetésen arany minősítést kaptunk, a Kolostorok és kertek pedig különdíjas lett.

Hozzászólások

hozzászólás