Megkerülhetetlen volt a közösségi közlekedés témája az alakuló közgyűlésen, mivel elkészült a V-Busz Kft. belső ellenőri jelentése.

Ünnepélyesen megkezdte munkáját Veszprém város önkormányzatának új összetételű közgyűlése. Porga Gyula polgármester a köszöntőjében elmondta: a város az elmúlt száz év legfontosabb lehetősége előtt áll (Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz – a szerk. megj.).

Úgy kell végrehajtani ezt a feladatot, hogy Veszprém 2023 után is kulturális főváros maradhasson! – hangsúlyozta. – Kérem a képviselőktől, hogy egy olyan várost hagyjunk az utódainkra, amilyet az elődöktől kaptunk, és még tegyünk is hozzá!

A V-Busz Kft.-t működtetni kell!

A közgyűlés protokolláris része után a régi és új képviselők elé került a V-Busz Kft. belső ellenőri jelentése.

A belső ellenőri jelentést markánsan azt az eredményt hozta, hogy a fő bűn a tervezés időszakában következett be – fogalmazott a polgármester. – Azt tudtuk, hogy egy saját cég működtetésével kockázatot vállalunk, de úgy ítéltük, fontos megtenni ezt a lépést. A cég költségeit 85 százalékban a dolgozók munkabére, a járművek rendszerbe állása és az üzemanyagár teszi ki. A jelentés szerint mindhárom tétel esetében jelentős a tervezett és a bekerülés közötti különbség. Amikor mi elfogadtuk a cég előző vezetésének üzleti tervét, akkor átvertek bennünket. Jó hír, hogy a cég működése az új vezető irányításával jogszerű, a pénzeszközökkel jól gazdálkodik. Most egy intézkedési terv készül. A feladat, hogy fenntartsuk a jelenlegi szakmai színvonalat, a cég feladata pedig, hogy kidolgozza: hogyan lehet hosszú távon működtetni a V-Buszt úgy, hogy a város költségvetéséből évi 800 millió fordítható erre a célra. A V-Busz igazgatójának meg kell tennie a szükséges személyi lépéseket is.

Hartmann Ferenc (MSZP) felszólalásában kemény szavakat használt:

Azt már mindenki megtanulta, hogy mit jelent a NER! A V-Busz kapcsán ideje megtanulni azt is, hogy mit jelent a KNÉR: következmények nélküli rablást. Mi másnak lehet nevezni azt, amikor egy közpénzből működő cég, jelen esetben a V-Busz éves üzleti terve 600 millióval indul, majd négy hónappal később ki kell segíteni a céget 200 millióval, újabb négy hónap múlva közel 500 millióval kell megmenteni a csődtől, majd két hónappal később, azaz most adni kell(ene) még a közösség, azaz a város pénzéből újabb közel 300 milliót? Veszprém az eredetileg tervezetthez képest egymilliárd forinttal többet: 1,6 milliárdot költ 2019-ben a közösségi közlekedésre, két és félszeresét annak, mint amivel a menedzsment előzetesen „kalkulált”! Veszprémiként is sajnálom, hogy ma Magyarország nem alkotmányos jogállam, mert abban ilyet következmények nélkül nem lehetne tenni! Nem kívánok ebben a döntésben társtettes lenni!

Egyfajta hibaként említi a jelentés a kollektív szerződés meglétét – vette át a szót Guzslován Gábor (Szakszervezet). – Mi a terv a továbbiakban a kollektív szerződéssel kapcsolatban?

Önök folyamatosan öntötték a cégbe a közpénzt – folytatta Kovács Rajmund (Jobbik). – Pontosan ki verte át önöket?

Porga Gyula elmondta: az akkori ügyvezető nagyon is jól tudta, mit írt alá ez év februárjában, de nem fordult az önkormányzathoz azzal, hogy nem tudja teljesíteni a vállalásait. Csak hónapokkal később jelezte a város felé, hogy nagy a baj.

A legfontosabb, hogy 2023-ban, amikor remélhetőleg rengeteg turista érkezik a városba, már olyan legyen a közösségi közlekedés, amire büszkék lehetünk! – tette hozzá. – Ezt a céget működtetni kell, és a V-Busz kell legyen a válasz a város hihetetlenül dinamikus mobilizációjára is, viszont a város költségvetése a továbbiakban nem bír el olyan nagyságrendű kiadást, mint amennyit idén fizettünk erre a szolgáltatásra.

(A közösségi közlekedés témája a decemberi közgyűlésen folytatódik.)

Tisztségek és frakciók

A közgyűlésen belül három frakció alakult.

Fidesz-KDNP: Pálinkás Roland (frakcióvezető), Porga Gyula, Stiegelmaier Józsefné, dr. Strenner Zoltán, Brányi Mária, Sótonyi Mónika, Kovács Áron, Csik Richárd, Bázsa Botond, Halmay Gábor, Hegedűs Barbara.

MSZP–LMP–Párbeszéd: Hartmann Ferenc (frakcióvezető), Benczik Gabriella, Gerstmár Ferenc.

DK–Szakszervezet: Katanics Sándor (frakcióvezető), Guzslován Gábor, Zakar Csaba. Kovács Rajmund (Jobbik) nem csatlakozott frakcióhoz.

Alpolgármesternek Brányi Máriát (Fidesz-KDNP) és Hegedűs Barbarát (Fidesz-KDNP) választották meg.

Hegedűs Barbara és Brányi Mária alpolgármesterek

Hegedűs Barbara és Brányi Mária alpolgármesterek

Bizottságok elnökei:
Ügyrendi és Igazgatási Bizottság: Gerstmár Ferenc (MSZP–LMP–Párbeszéd)
Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság: Pálinkás Roland (Fidesz–KDNP)
Közjóléti Bizottság: Halmay Gábor (Fidesz–KDNP)
Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság: Sótonyi Mónika (Fidesz–KDNP)
Pénzügyi és Költségvetési Bizottság: Katanics Sándor (DK–Szakszervezet)
Tulajdonosi Bizottság: dr. Strenner Zoltán (Fidesz–KDNP)
Városstratégiai és Városmarketing Bizottság: Csik Richárd (Fidesz–KDNP)

Az önkormányzat átláthatósági biztosának Hartmann Ferencet (MSZP–LMP–Párbeszéd) választották meg.

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás tagjának Bázsa Botondot (Fidesz–KDNP) választotta meg a képviselő-testület, aki automatikusan a társulás elnöke lesz, mint a társulás legnagyobb településének képviselője.

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás tagjának Bázsa Botondot (Fidesz–KDNP) választotta meg a képviselő-testület. A képviselő, aki egyébként környezetmérnök elmondta, hogy a jövő héten ül össze a társulás vezetése, Bázsa Botond ezt követően tud hivatalosan is tárgyalni az érintettekkel

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás tagjának Bázsa Botondot (Fidesz–KDNP) választotta meg a képviselő-testület. A képviselő, aki egyébként környezetmérnök elmondta, hogy a jövő héten ül össze a társulás vezetése, ezt követően tud hivatalosan is tárgyalni az érintettekkel

Bérlakások a Házgyári út 1-ben

Az önkormányzat megkapta az államtól a Házgyári út 1. alatti épület 9. és 10. emeletét. Mindkét szinten 23–23 kisméretű lakás van, amelyeket az önkormányzat az átalakítások, felújítások után bérlakásokként szeretne üzemeltetni.

Minden apró lépés, ami a szociális bérlakásokkal kapcsolatos, üdvözlendő – jegyezte meg Gerstmár Ferenc (LMP).

Az épület üzemeltetője, a Máltai Szeretetszolgálat garantálja, hogy a valóban rászorulók kapják majd meg ezeket a lakásokat – tette hozzá a polgármester.

Hozzászólások

hozzászólás