Az építőiparra hatalmas felelősség hárul a fenntarthatóság terén, amelynek két oka van: egyrészt jelenleg ez a legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező iparágak egyike, másrészt az építőipari vállalatok felelőssége nem ér véget az építkezés befejeztével, hiszen a világ széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért a már meglévő épületek felelősek.

Az újHÁZ Centrum szakértői szerint bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt években a gyártók a termékfejlesztésnél – az alkalmazott technológiától kezdve az elkészült végtermékig – kifejezetten odafigyelnek a fenntarthatóság kérdésére, és egyre több az ezt segítő folyamat, szabályozás is.

Egy „hagyományos” építkezés óriási megterhelés a környezetnek, hiszen az alapanyagok előállítása hatalmas energiát emészt fel és még többet a szállításuk. Épp ezért az egyre nagyobb létjogosultságot szerző, új, környezetbarát építőanyagoknak három elvárásnak kell megfelelniük. Fontos, hogy legyenek a felhasználási helyük közelében előállíthatók, gyártásuk során a lehető legalacsonyabb, optimális esetben nulla károsanyagot bocsássanak ki, és szempont még az újrahasznosíthatóság is.

UH_Fentarthato_Fejlodes_ILLUSZTRACIOK-1

Szigorodó szabályozás a környezet védelme érdekében

A fenti okok miatt szinte évről évre szigorodnak a szabályozások az építőanyagokra és az épületekre vonatkozóan nemzetközileg és hazánkban is. Az egyik legjobb példa erre a szigetelés, ahol minden egyes jogszabályváltoztatás alkalmával hatékonyabb szigetelést követelnek meg az új építkezéseknél. A már meglévő épületek szigetelése nem mindig tűnik egyszerűnek, pedig az energiaveszteség nagy mértében csökkenthető akár már a padlásfödém kőzetgyapottal való leterítésével. Sajnos, Magyarországon az épületek 80 százaléka nincs megfelelően szigetelve, és a helyzetet az sem könnyíti, hogy a szigetelőanyagok hiánycikknek számítanak, amelyekre több hónapos a várólista.

UH_Fentarthato_Fejlodes_ILLUSZTRACIOK-2

Múlt és jövő találkozása: a szupervályog

Napjainkban – a tervezőasztalokon és az építkezéseken egyaránt – egyre inkább előtérbe kerülnek a feledésbe merült építési technológiák. A vályog például reneszánszát éli, nem is akármilyen formában, hanem „szupervályogként”, amely ötvözi a vályog kiváló szigetelési tulajdonságait a modern tervezéssel. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vályogot magas zsákokba töltik, egymás tetejére pakolják, majd zipzárként működő szögesdrótokkal stabilizálják, végül levakolják és lefestik. Ez a kivitelezési mód egyrészt hihetetlenül olcsó, másrészt pedig a vályog alapanyagai gyakorlatilag bárhol megtalálhatók, ezért szállítás és speciális gépek sem szükségesek. A vályog egyébként egy 100 százalékban természetes úton lebomló anyag. Hátránya, hogy nagy az élőmunka igénye, ezért elsősorban a kalákás építkezéshez ajánlott, hiszen az építési költségek között a legjelentősebb tételek egyike a munkások bére.

Figyeljünk oda az építkezés/felújítás során keletkező hulladék megfelelő gyűjtésére

Magyarországon évente mintegy 100 millió tonna termelési hulladék keletkezik, amelynek közel 30 százalékát az építő- és az építőanyagipar adja. Épp ezért nem elhanyagolható kérdés az építkezés és a felújítás során képződő hulladék megfelelő gyűjtése, amelynek az előírások szerinti kezeléséért az építtető a felelős. Segítség, hogy számos cég kínál ingyenes szolgáltatást a veszélyes hulladék elszállítására és feldolgozására.

UH_Fentarthato_Fejlodes_ILLUSZTRACIOK-3

A préselt építőelemek térhódítása

A préselt elemek elterjedése évről évre növekszik. Ez annak köszönhető, hogy préselni gyakorlatilag bármit lehet, miközben a rendelkezésre álló technológiák a legtöbb esetben a ragasztóanyagot sem igénylik. Ilyen újdonság például a nádból készült szigetelőtábla, amely a legtermészetesebben előállítható szigetelések egyike, másrészt elhasználódása után újrahasznosítható, például talajjavításra. A tábla szigetelési mutatói kiválóak, ezen kívül nem támadják meg a rágcsálók és a gombák sem. A termék nyomószilárdsága az Ytongéval egyenlő, és az egész gyártási folyamat több üvegházhatású gázt nyel el, mint amennyit kibocsát, ráadásul ugyanolyan tartós anyag, mint a kőzetgyapot szigetelők. A préselt építőelemek közé tartozik az úgynevezett Eco Brick is, amely egy stabilizált földtégla nagyon jó szigetelési tulajdonságokkal és filléres előállítási költséggel, amely gyakorlatilag bárhol legyártható. Érdekessége, hogy a téglák legoszerűen kapcsolódnak egymáshoz, ami tovább növeli a stabilitást.

UH_Fentarthato_Fejlodes_ILLUSZTRACIOK-4

Nagyobb tér kellene a megújuló energiáknak

Nemcsak az építkezés/felújítás közben elengedhetetlen a „zöld gondolkodás”, hiszen az sem mindegy, hogy elkészült otthonunk a későbbiekben mennyire felel meg a fenntarthatóság elveinek. Több olyan megoldás létezik a geotermikus fűtéstől kezdve a szélkerekeken át a napkollektorokig és a napelemekig, amelyek alkalmazásával csökkenthető saját ökológiai lábnyomunk. Ne riasszon el bennünket, hogy ezek a technológiák elsőre költségesnek tűnnek, mert hosszú távon megtérül a befektetésünk, miközben környezetünket is megóvjuk.

A fenntarthatóság tehát az építőipar egyik kulcskérdése, amelynek elősegítésében a vállalatoknak és az építkező/felújítani vágyó magánszemélyeknek egyaránt nélkülözhetetlen szerepe van. Érdemes figyelemmel kísérni az új termékek, illetve technológiák megjelenését, és a munkálatok megkezdése előtt szakemberek véleményét kérni a rendelkezésre álló környezetbarát lehetőségekről.

UH_Fentarthato_Fejlodes_ILLUSZTRACIOK-5

Hozzászólások

hozzászólás