Azt mondja Szókratész: „Filozofálni annyi, mint halni tanulni, halni tanulni annyi, mint élni tanulni.” Ennek a gondolatnak a jegyében írta meg Kosztolányi Dezső élete által ihletett regényét, a Desiré kalandjait Arany Zsuzsanna. Szintén a könyvhétre jelent meg a fiatal veszprémi irodalomtörténész szerkesztésében Kosztolányiné Harmos Ilona elfeledett regénye, egy erotikus ponyva a századfordulóról, amely nagyon nyíltan ír a szexualitásról, ugyanakkor társadalomkritika is egyben.

Több mint egy évtizede kutatja Kosztolányi Dezső életét Arany Zsuzsanna, a veszprémi származású, sokoldalú fiatal irodalomtörténész. Aktívan részt vett az életmű kritikai kiadásának előkészítésében, szerkesztésében. Most pedig a Vár Ucca Műhely kiadásában legnagyobb meglepetésre megjelent a Desiré kalandjai című regénye, amelyet akár angyali-ördögi társalgásnak is nevezhetnénk a halálról, a rosszról/gonoszról, ugyanakkor az életről. Ami nagyon stimmel, hiszen a költészet állandó témája ez a bennünk lévő kettősség, azaz a kérdés, ki meri azt állítani, hogy tudja, mi a jó és mi a rossz, menny és pokol, bűn és erkölcs. A barátai által csak Desirének nevezett költő alteregója, Esti Kornél is a szépet keresi, miközben újra meg újra kísértésbe viszik gonosz erők, tiltott élvezetek, romlott kéjnők rabja lesz. S akkor még belekeveredik a történetbe Sztavrogin, Dosztojevszkij Ördögök című regényének démoni alakja. A Budapesten élő Arany Zsuzsannával telefonon beszélgettünk első regényéről, illetve a szerkesztésében napvilágot látott Harmos Ilona-könyvről, a Mme Chaglon üzletei címűről.

Meglepetés ez a regény, mert tudósok ritkán írnak szépirodalmat. Bűvkörébe vont Kosztolányi Dezső? Desiré fogva tart? Miután irodalomtörténészként feldolgoztad az életét, kikövetelte a regényt is magának?

– Nagyon izgalmas életmű Kosztolányié és történelmileg sűrű korszak a századelő, amikor alkotott. 1903-ban kerül fel Budapestre Szabadkáról és 1936-ig élt. Érdekes nézni, hogyan mozog ebben a korszakban, milyen játszmák folynak a kulturális életben, milyen életérzés uralkodik.

A Vár Ucca Műhely kiadásában jelent meg a regényed a könyvhétre, Budapesten már bemutatták, de igazából hazai pályán, Veszprémben június 16-án 17 órakor lesz a nagy debütálás a Szent Imre téren (a Bástyánál), az itteni könyvünnep keretében.

– Várom a találkozást a veszprémi olvasókkal, de Kosztolányi szülővárosába, Szabadkára is szeretném majd elvinni a könyvem.

Az első világháború körüli viharos korszakban, a századelő Budapestjén benne voltak a levegőben a nagy erkölcsi kérdések, a rossz fogalmának tisztázási szándéka, az elveszett ártatlanság megvallása. Nemcsak Kosztolányit, de feleségét, Harmos Ilonát is foglalkoztatták ezek, akinek fiatalkori regénye, a Mme Chaglon üzletei most jelent meg újra a szerkesztésedben. Az ember azt hinné, a századelő irodalma sűrűn átfésült terep, aligha érhet már meglepetés bennünket. Aztán lám, mégis.

– Szerintem van még elég sok újrafelfedezésre váró munka. Ha nem is magas irodalmi mű, de van rengeteg élvezetes szerző. Én Kosztolányi miatt néztem meg Harmos Ilona regényét. Érdekelt, milyen volt Kosztolányi felesége. Ez a könyve is azt mutatja, hogy extrém ízlésű nő volt. Szerepjátékokat játszottak például Kosztolányival. Visszaemlékezéseikben is gyakran emlegetik a „kisilonka” erotikus játékot. Ő a kislány, akit egy bácsi elrettent mindenféle dolgokkal. A Mme Chaglon üzletei – Egy divatszalon rejtelmei egy fantáziadús, szenvedélyes nő munkája. Iszonyatosan visz a nyelv, amelyen íródott. Magával ragadó a ritmusa. Egyébként ponyvaregény-sorozat részeként jelent meg egy névtelen kiadónál. Bátorság volt akkor erotikus témáról egy nőnek így írni, nyíltan vállalni a test örömeit és keserveit. Tudjuk ezt például Erdős Renée munkáinak fogadtatásából. Renée ekkor verseket már írt, de a nagy regényei később jelentek meg, amelyek miatt a hivatalos kultúrpolitika elítélte, keresztény, prűd perspektívából. Ez volt az a korszak, amikor hivatalosan látszólag mindenki tisztes házaséletet él, közben meg járnak a bordélyba, ahol gyakran volt cselédlányok dolgoznak, akik egzisztenciális kényszerből prostituálódnak. A megfilmesített Mágnás Elza-sztori is akkor játszódik, abban a korban. A filmben is hangsúlyos, hogy hiába lesz sok pénze kitartottként, úri körökbe nem kerülhet be, megvetik.

Mit üzenhet nekünk Harmos Ilona könyve ma, a 21. században, azon kívül, hogy szórakoztató?

– Van egy társadalomkritikai dimenziója is. A főszereplőnő egy fiatal lányt akar egy bárónak kiárusítani. A lány először tiltakozik. Akkor azt mondja a főszereplőnő, hogy a magunkfajták, a szegények sehogy másképpen nem tudnak kitörni a nyomorból, amelybe beleszülettek. Ad egy korképet: nem vagy senki, ha nincs pénzed. Az meg csak úgy lehet, ha eladod a tested, ha eladod magad. A prostituálódás, akár átvitt értelemben véve, korunk problémája is – nyilatkozta Arany Zsuzsanna.

Ehhez én csak annyit fűznék hozzá, hogy a másik hozzá kötődő könyv, a Desiré kalandjai pedig nekem speciel arról szól, hogy mindenki hozzájárulhat a világ megmentéséhez azáltal, hogy jobban megismeri önmagát, őszintén, a benne lakozó jót és rosszat. Mert minden jóban ott lapul a rossz csírája, s minden rosszban is a jóé. Minden válságban esély is rejlik. Desiré örök érvényű, végtelenül fontos üzenete ez.

(A könyvhét veszprémi programjairól itt olvashatnak.)

Hozzászólások

hozzászólás