Búzás Huba lírai eposz kötetei ez év karácsonyára egyetlen kötetben is megjelentek. Irodalomszeretők számára impozáns, szép ajándék lehet. A kötet mától kapható a Belvárosi Üzletház földszintjén lévő könyvesboltban. A koronavírus-járványra tekintettel a szerzőnek telefonon tettük fel a kérdéseinket. 

Kinek az ötlete volt, hogy a három kötet egyben jelenjék meg?

A Mentsétek meg… című harmadik lírai eposz olvasói vetették föl az ötletét. Számosan üdvözölték ugyanis ez év tavaszán az újabb kötet megjelenését, mert általa úgymond „betetőződött” a verstrilógia. Voltaképpen az olvasóközönség elvárásaként nyert tehát megfogalmazást az igény: helyeselnék a lírai eposzok második kiadásának egységes szerkezetben történő megjelentetését. Egyetértett ezzel az első két eposz kiadója, a Cédrus Művészeti Alapítvány tulajdonos-igazgatója, a NAPÚT folyóirat főszerkesztője, Szondi György is. A harmadik eposz kiadója, Kaiser László, a Hungarvox Kiadó igazgatója kapacitáshiányra hivatkozva elzárkózott ez elől. Egyidejűleg kimondatott a többé-kevésbé egységes olvasói vélekedés: „Búzás Huba lírai eposzait úgy érdemes olvasni, mint valami érdekfeszítő életregényt – folyamatosan vitetni magunkat a fősodorral, de azért egy-egy kanyarulatnál elidőzve, netán kiköthetsz. Ha a hatalmas versfolyam örvényeibe pillantasz, az emberiség lét- és tudatvilága tárul eléd. Súlyos tények, gondolatok, érzelmek hordalékát sodorja partodra erős hullámverése, mert a szerző kiválóan ismeri az emberi lélek minden rezdülését, kétségeit, keserűségét, fájdalmát, örömeit. Kincseket lelhetsz parti fövenyén, ha nem vagy rest lehajolni értük…” Mint szerző, köszöntem e véleményeket, mert érzékeltem magam is: ami összetartozik, tartozzék össze ne csak szellemi síkon, de kézzelfogható „testi” megjelenésében is. Ésszerű, hogy egyetlen kötetbe foglaljuk a három lírai eposzt.

Mi a címe?

Valóban felmerült: mi legyen a címe? Történeti tapasztalatokra nem támaszkodhattam: Arany János Toldi-trilógiája óta nem született verstrilógia a magyar irodalomban. A mű tárgyát összefoglalóan kifejező címre volt szükség. Az Égi kupolánk című első lírai eposzt Szakolczai Lajos irodalom- és művészetkritikus köszöntötte Hordva körül a szabadság álmát címmel a Magyar Krónika 2018/7. számában. Kellei György író, kritikus pedig ez alkalomból nagyszabású exkluzív interjút jelentetett meg velem, ezt az AGRIA 2018. őszi száma közölte. A Föld! Föld! – vesztőhelyünk című második lírai eposzról Hegyi Zoltán Imre költő, kritikus írt elemzést a NAPÚT elektronikus lapjában (www.naputonline.hu 2019/06/03). Míg a harmadikként megjelent Mentsétek meg… című lírai eposzt Lampion a hegyek ormán című összefoglaló tanulmányában ismét Kellei György ünnepelte az AGRIA 2020. őszi számában kijelentve: páratlan s valószínűleg túlszárnyalhatatlan alkotói teljesítmény a XXI. század „hajnalán”. Kritikai írásában egyetértett ugyanis a verstrilógia korábbi és újabb lektorai, kritikusai, méltatói, Ágh István, Baranyi Ferenc, Szakonyi Károly, Szepes Erika, Szakolczai Lajos, Praznovszky Mihály, Suhai Pál, Füleki Gábor, Babics Imre, Ködöböcz Gábor, Laczkó András és mások nem vitatható megállapításaival, egybehangzó esztétikai értékítéleteivel. Mindezeket figyelembe véve egyértelművé vált, hogy a három kötet, a verstrilógia címe Ég Föld Emberek legyen.

Küllemében e hatalmas „versfolyam” a három kötethez lesz hasonló?

Természetesen. Nem is lehet elütő formátumú az egységes szerkezetű kötet. A megkettőzött alkaioszi versszakok sorainak hosszúságára is tekintettel. Ezért a fektetett téglalap alakú kötet-megjelenéshez ragaszkodnom kellett.

Miért fontos ez az egységes szerkezetű kiadás önnek, mint szerzőnek?

A költészet, közelebbről a metrika és a költői képek művészete voltaképpen a modern ember lelki tartalmának, tudatfolyamatainak kifejezése a teremtő képzelet lírai eszközeivel. Lírám azonban kezdettől fogva nem egyszerűen lelkiállapotaimat, a XXI. század emberének közérzetét, azaz mindennapjaink „érzéki-életteli pillanatnyiságait” fejezte ki, hanem egyre inkább a modern kor egyetemes lét-élményét fogalmazta meg. Hovatovább e lírai eposzokban eljutott valamiféle világteremtés-leíráshoz, amely, egyes vélemények szerint, akár a XXI. század metafizikája, új teremtés-mítosza is lehetne. E mélységek és magasságok összetartozósága ennélfogva a három lírai eposz evidenciája, függetlenül személyes sorsom eseményeinek időrendiségétől. Fontosnak éreztem mindezért, túl az olvasói igényeken, a monumentális kompozíció-teremtés kézzelfogható, érzékelhető megvalósulását.

Búzás Huba - Ég Föld Emberek - címlap-1

Miért éppen Hegyeshalmi László Krisztusfej című olajfestményének nyomata került a címlapra?

E szuggesztív hatású festmény Hegyeshalmi László festőművész, a Veszprémi Művészetek Háza igazgatója egyik kiállításán nyűgözött le. Azonnal a szenvedő ember jelképes alakjának véltem, amely találóan fejezhetné ki a szóban lévő lírai eposzok eszmeiségét: az elemi csapásoknak kitett esendő ember töviskoszorús életútját, majd diadalmas „feltámadását”, e kozmikus lény önártó tetteit, valamint az emberi populáció fennmaradásának kétes esélyeit. A művész hozzájárulása lehetővé tette számomra, hogy a festmény lenyomata díszítse a kötetet, a trilógia borítójára kerülhessen. A kép azonban időközben a Laczkó Dezső múzeum tulajdonába került. A műalkotás fotóját a múzeum engedélyével, és a megkötött felhasználási szerződés birtokában, valamint Tevesz Mária művészettörténész tevékeny közreműködésével végül Dániel Mária Magdolna készítette.

Más illusztrációk vannak a kötetben, mint a korábbi háromban?

Akárcsak a mű teljes szövege, az egyes lírai eposzok grafikái, rajzai is az egységes szerkezet változatlan részét képezik.

Veszprémben hol vásárolható meg az Ég Föld Emberek című verstrilógia?

Vígh Péter könyvesboltjában. Mától kapható a könyvújdonság a Belvárosi Üzletház (Szeglethy u. 1–3.) földszintjén. Nemcsak a nagy mű vásárolható meg, hanem az egyes lírai eposzok is külön-külön kötetekben, elérhető áron. Sőt, a ma már könyvritkaság számba menő korábbi könyveim is nála kaphatóak. Néhány kötetem szintén fellelhető a Líra Könyváruházban, a nagy TESCO mellett, valamint az Utas és holdvilág antikváriumban, a Fortuna udvar alatt. Budapesten a köteteimet egyelőre az Írók Könyvesboltja árusítja (Andrássy út 44.), valamint a kiadómnál rendelhető meg: Cédrus Művészeti Alapítvány (Budapest, Pannónia u. 6.) címen.

Hat költeménye nemrég került föl a naputonline.hu-ra. Azokat ki válogatta?

Az érdeklődés nyilván annak szól, hogy néhány év óta rövidebb verseimmel ritkábban találkozhatnak olvasóim. Nos, e költeményeim korábban kiadott köteteimben itt-ott már napvilágot láttak. Többek kérésére, akik nem juthattak hozzá e kötetekhez, magam válogattam valamennyit a naputonline.hu szerkesztősége számára, hogy szélesebb körben olvashatók legyenek. Megjegyzem: az utóbbi időben olvasóim print formában ugyancsak találkozhattak verseimmel. Az AGRIA XIV.évf. 3. száma közölte A keszthelyi mauzóleumnál, Barát volt, valamint Aureóla anyám fölött című költeményeimet, az EZREDVÉG XXX. évf. 2020/5 (szeptember-október) száma pedig Szimfóniánk nyitánya és Alvadtvér-feketében masíroznak éjjel című verseimet. Az utóbbi években megjelent köteteim nagybemutatóját a Váci Mihály Irodalmi Színpad előadóművészei tervezik megrendezni az AGÓRA Kulturális Központ nagytermében. Többszöri halasztást követően 2021. április 21-én talán megtarthatjuk.

Hozzászólások

hozzászólás