Van, aki a két osztállyal elindított esti gimnáziumra, más egy innovatív, modern óvodai angoltanítási programra a legbüszkébb – ez is jól mutatja, hogy a települések között mekkora különbségek lehetnek ma Magyarországon. De egyvalami közös: nem egy szökőkútra büszkék a falu közepén. Büszkeségük „tárgya” az oktatási lehetőségek bővítése, a minőség javítása, az esélyek egyenlőbbé tétele.

Társadalmi felzárkózás és integráció címmel tartott konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Veszprémben. Az előadók személyes tapasztalataikról számoltak be, saját településeik példáival szemléltetve, milyen problémákkal küzdenek és milyen módon próbálják megoldani azokat – saját erejükből. A rendezvényen számos témát és szakterületet érintettek, ami nem is csoda, hiszen a társadalmi felzárkóztatás összetett téma, amelynek az oktatás legalább olyan fontos része, mint a munkahelyteremtés. Ahogy az egyik előadó fogalmazott, nincs recept, nincs sablon, de a feladat nyilván nem kicsi, hiszen a 2–3 évtized alatt tönkrement településeken nem lehet csodát tenni egy-két év alatt. És a konferencián elhangzottak alapján az a következtetés is levonható: ha eredményt akarnak elérni, az önkormányzatoknak maguknak kell lépéseket tenniük, és nem szabad az államra, főleg nem az aktuális kormányra várniuk. Kár, hogy a helyhatóságok mozgásköre egyre kisebb, egyesek szerint konkrétan a megszűnés veszélye fenyegeti őket.

Gémesi György köszöntötte a konferencia résztvevőit

Gémesi György köszöntötte a konferencia résztvevőit

A konferenciát Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nyitotta meg, aki elmondta, az önkormányzati érdekvédelem sosem volt egyszerű, de egyre kevésbé az – a tárgyalásokhoz ugyanis partner kell(ene). A szervezet első veszprémi rendezvényének létrejöttében nagyban közreműködött Kész Zoltán. A térség független országgyűlési képviselője kifejtette, számára az önkormányzatiság reményt jelent, hogy az elitista kleptokráciától a nép visszaveheti a döntéshozatal jogát. Úgy vélte, a polgármesterek a legfontosabb partnerek a szükségszerű rendszerváltoztatásban, de ha nem lesz fordulat a magyar közgondolkodásban, könnyen elképzelhető, hogy 2019-ben már önkormányzatok és önkormányzati választások sem lesznek. A következő években eldől, hogy a 3200 Felcsút országa leszünk-e, vagy a szó eredeti értelmében visszaállítjuk az önkormányzatot, a helyi hatalmat, amely a kormányzat legfontosabb korlátja – mondta.

Kész Zoltán szerint a polgármesterek a legfontosabb partnerek a szükségszerű rendszerváltoztatásban

Kész Zoltán szerint a polgármesterek a legfontosabb partnerek a szükségszerű rendszerváltoztatásban

Pergő Margit, Berhida polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke szerint óriási pénzeket költött el az ország a roma integrációra, az elméleti háttér teljesen kidolgozott, most már a gyakorlatra kellene koncentrálni. Úgy vélte, minden település saját maga tudja ezeket a problémákat rendezni, hiszen ők ismerik az ott élőket. A hatezer lakosú Berhidán az elmúlt években jelentős változásokat értek el. A szülőkkel együttműködve, az ő igényeiket is figyelembe véve indítottak fejlesztő és felzárkóztató programokat, hogy csökkentsék a hátrányokat, segítsék az óvodai, iskolai átmenetet, minimalizálják a különbségeket. A konfliktuskezelésről sem feledkeztek meg, ilyen jellegű foglalkozásokat az óvodásoktól egészen a felnőttekig tartanak. A kitartó munka eredményeként nőtt az óvodai tartózkodás ideje, azaz ma már egész nap ott vannak a gyerekek, behozzák a lemaradásukat, a szülők elégedettek. Már 2008-ban bevezették az egész napos iskolát, a többletkiadásokat az önkormányzat állta (ahogy a nagycsoportosoknak tartott foglalkozások esetén is), és az óvodaihoz hasonló felzárkóztató programoknak köszönhetően csökkent a bukások száma, az évismétlés minimálisra szorult vissza, nőtt a továbbtanulók száma. Nemrégiben pedig két osztállyal esti gimnázium indult, szintén önkormányzati forrásból – mint mondta, erre büszkébb, mint egy szökőkútra. Példaként azt is elmondta, a felnőttek átképzésekor olyan szakmák tanulására ösztönzik őket, amelyeknek maga az önkormányzat is hasznát veszi, kertésztől a kisgépkezelőn át a térburkolóig. És ami még lényeges: ezekkel a szakmákkal maradandót alkotnak, ott Berhidán is, amire aztán büszkék lehetnek, megmutathatják később a családjuknak, gyerekeiknek.

Az elmúlt években jelentős változásokat értek el Berhidán – mondta Pergő Margit

Az elmúlt években jelentős változásokat értek el Berhidán – mondta Pergő Margit

Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere szintén saját települése példáján keresztül mutatta be, miként lehet egy nihilben létező települést elindítani az előrelépés útján. A 450 fős településen a rendszerváltás után 60–70–80 százalékos munkanélküliséggel kellett szembenézniük, ami a teljes közösséget lerombolta. Itt sem volt már etnikai törésvonal, a családok, mondhatni, egységesen alulszocializáltak voltak. A probléma persze nem egyedi, a kistelepülésekkel nem tudott mit kezdeni sem az állami vezetés, sem a szakpolitika. Magyarországon a települések egyharmada ezer fő alatti – ők az elmúlt 26 év legnagyobb vesztesei, pedig ők lehetnének a jövő kitörési pontjai. A kétezres évek elején Hernádszentandráson az alapoktól kezdték el újraépíteni a közösséget. Norvég pályázati pénzből iskolarendszeren kívüli felzárkóztató programokat indítottak, a munkahelyteremtést pedig a Bioszentandrás program elindításával kezdték orvosolni.

Üveges Gábor a hernádszentandrási példáról beszélt

Üveges Gábor a hernádszentandrási példáról beszélt

Pozitív példákat is hallhattunk, bár tulajdonképpen Kistokaj is nagyban a szerencsének köszönheti a viszonylag jobb helyzetét. Ambrus Gyöngyi polgármester elmondta, a Miskolctól három kilométerre lévő településen több mint kétezren laknak, rövid idő alatt megduplázták a lakosságszámot, a fiatalodó közösség húsz százaléka értelmiségi, a munkanélküliség három százalék. A problémát itt például az iskola állami fenntartásba kerülése és a Klik okozta – korábban sosem fordult elő például, hogy kifizetetlen számlák lettek volna.

Ambrus Gyöngyi elmondta, Kistokajban a problémát az iskola állami fenntartásba kerülése okozta

Ambrus Gyöngyi elmondta, Kistokajban a problémát az iskola állami fenntartásba kerülése okozta

Ha már társadalmi felzárkóztatás és integráció, akkor annak egyik fontos, ha nem a legfontosabb eleme az oktatás. Ennek mai állapotáról Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom egyik vezetője tartott előadást. A gondokat hosszan lehetne sorolni, ahogyan az elhibázott, logikátlan kormányzati intézkedéseket is, de néhány példa is bőven elég lehet – elsősök napi 6–7 tanórával, gimnazisták heti negyvennel. Hogy például a szakképzési rendszer szétverésével egyszer használatos, eldobható munkaerőt termelünk a következő generációból, akik majd saját erejükből képtelenek lesznek azon a pályán változtatni, amelyre a nyolcadik osztály után kerültek. A helyzetet jól érzékelteti, hogy 450 órával csökkentették a közismereti óraszámot a szakközépiskolákban, miközben bevezettek egy új tantárgyat – a komplex természettudományt –, amelyhez sem tanár, sem tankönyv nem volt. A teljes abszurditásra pedig egy példa, hogy az egészségügyi szakközépiskolákban ezen új tárgy mellett csak biológiát tanítanak – vagyis kémiát mondjuk nem. Így az egészségügyi szakközépiskolából egészségügyi főiskolán vagy orvostudományi egyetemen nem tudnak majd továbbtanulni.

Pilz Olivér hosszan sorolta az oktatással kapcsolatos gondokat

Pilz Olivér hosszan sorolta az oktatással kapcsolatos gondokat

A konferenciát panelbeszélgetés zárta, amelyet Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere vezetett. Ennek keretében dr. Nagy Emília középiskolai tanár, tüntetésekről jól ismert szónok hangsúlyozta, az önkormányzatok háttérbe szorítása azért is probléma, mert náluk jobb gazdája nem lehet egy iskolának, hiszen a családsegítő szolgálattól indulva egy kézben lehetne minden olyan intézmény, amely egy gyereket integrálhat, segíthet. Mindezt megerősítette Pilz Olivér is, aki szerint a felzárkóztatás vagy akár a tehetséggondozás lehetetlen a családdal való személyes kontaktus nélkül. Ezt egy önkormányzat meg tudja oldani, de az állam nem. Ahogyan Kész Zoltán fogalmazott, ma sem szakmai párbeszéd, sem vita nincs a politikusok között, olyanok döntenek ebben a témában is, akik hírből sem ismerik, hogyan is néz ki a közoktatás. A beszélgetés során hangot adott nem éppen pozitív véleményének Debreczenyi János, Veszprém volt polgármestere is, aki szerint az intézményrendszer elpusztítása zajlik, és önkormányzatiság már régóta nincsen.

A kézenfekvő kérdést, vagyis hogy mi legyen holnap, Bán Mihály, a megyei pedagógus-szakszervezet vezetője tette fel a résztvevőknek. Wittinghoff Tamás úgy vélte, amíg nem látnak hiteles alternatívát a csalódott jobboldaliak, addig nem változik meg a holnap. Azt már csak a tudósító teszi hozzá, hogy amíg ilyen polgármesterek állhatnak a települések élén, addig nincs minden veszve.

Drahos Nikolett

 

Hozzászólások

hozzászólás