Keressünk kényelmes ruhát és lábbelit (ha nincs túrabakancsunk, az sem baj) a szekrényben, tegyünk a hátizsákba pár szendvicset és egy palack vizet, robbantsuk ki a gyereket/gyerekeket a számítógép elől, és már indulhatunk is!

Veszprémben és a Balaton-parti településeken nyaranta egyre több a program, amelyen a családok tartalmasan tölthetik el idejüket, de jön az ősz, a még mindig kellemes, langyos idő, amikor vétek lenne otthon, a négy fal között ülni. A város környékén kellemes sétával bejárhatunk néhány gyönyörű helyet, amelyeket a profi/amatőr természetjárók már jól ismernek.

Kezdjük a legközelebbivel, a Jutas vitéz kilátóval! Két irányból közelíthetjük meg: a Házgyári útról a Fenyves utca felé fordulva, vagy a Jutasi útról, a honvédségi laktanya kerítése mellett elhaladva.

A 6,15 méter magas kilátóból északnyugattól délkeletig a Bakonyt látni, déli irányban pedig az Aranyos-völgyet. A kilátó névadója Jutas vitéz, Árpád fejedelem egyik fia. A Verga Zrt. futópályát és tanösvényt is létesített a kilátó mellett, mesterséges madárodúkat, tájékoztató táblákat tett ki, szalonnasütő helyeket alakított ki, a kilátó tövében pedig erdei bútorokat, esőbeállót, padokat helyezett el.

Talán az állatkert mögött kezdődő Gulya-dombot keresik fel legtöbben a veszprémiek közül gyalogosan, kocsival, kerékpáron vagy kutyát sétáltatva. Gyalogosan a Betekints-völgyben vezető út felől lehet a parkerdő területére eljutni. A parkerdő déli oldalán van egy hatalmas parkoló, a kerékpárosok számára pedig egy földút is rendelkezésre áll, amely a körgyűrűről ágazik le a Laczkó-forráshoz. A Gulya-domb legújabb látnivalója az új, fémből készült, impozáns kilátó, amelyet májusban adtak át a nagyközönségnek.

A Gulya-dombon tanösvény is várja a kirándulókat. Egyik köre 4800, a másik 2400 méter hosszú. Mindkettő kiindulópontja a parkolónál található. A gulya-dombi parkerdő része a Betekints-völgy, amelyet már jól ismernek a veszprémiek, és sokak szerint az ország legszebb sétálóhelye.

A várostól keletre, a körgyűrű melletti Aldi és Lidl üzletek mögött, a jutasi erdőben található a Rab Mária-forrás, amely egy kellemes sétával szintén elérhető. A forrásról szóló legenda szerint 1920 körül egy Mária nevű leány imádkozott Szűz Máriához a forrás mellett, és fohászainak köszönhetően felmentették őt egy gyilkosság vádja alól. E legenda hatására vált kegyhellyé a forrás. Az emlékhely körüli hagyományápolás 2009-ben kezdett újjáéledni.

A Csatár-hegyi kilátó

A Csatár-hegyi kilátó

A Csatár-hegyi kilátóhoz és a Tekeres-völgybe inkább kerékpárral vagy kocsival érdemes kimenni, de a vállalkozó szelleműek még ezt a két látnivalót is elérhetik gyalogosan.

A kilátóból rálátunk a városra, a város környéki erdőkre, Márkóra, a Séd-völgyre, Bándra az Essegvár romjaival, a Kab-hegyre, Nagyvázsonyra és két bakonyi csúcsra, a Hajagra, illetve a Papodra.

A Tekeres-völgyi kerékpárút a részben meglévő aszfaltozott, illetve makadám szerkezeten, részben javított földutakon halad. A tájékozódást tizenkét tábla, a pihenést három esőbeálló, öt tűzrakó hely és kilenc erdei garnitúra segíti. Mivel a kerékpárút a Veszprém–Nemesvámos kerékpárút közelében ér véget, tervezik a két település közötti bringaútra való csatlakozását.

Az írásunkban szereplő, Veszprém környéki kirándulóhelyek – egy kivételével, ez a Rab Mária-forrás, amely magánerdőben van – a Verga Zrt. által kezelt területeken találhatóak.

– A Verga Zrt. 2013-ban és 2014-ben közel félmilliárd forintot költött közjóléti programokra a zrt. területén, a Fejér és Veszprém megyében lévő mintegy ötvenezer hektáros területen – mondja Szedlák Tibor, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. – Ezek mind új létesítmények, közöttük öt kilátó és a Tekeres-völgyi kerékpárút. A fejlesztés azóta is folyik kisebb ütemben. A jövő évi tervet most rakjuk össze. Ebben a legfontosabb a Gyulafirátót és Eplény közötti kerékpárút. Emellett a felújításokra is egyre több idő, pénz, energia szükséges, hiszen egyre nő a megvalósult projektek száma.

A termelési vezérigazgató-helyettes szerint a rongálások mennyisége nem számottevő: a két megyében évente kétmillió forint értékű, de sok időt, energiát leköt, és ami az utóbbi időben tapasztalható: a legeldugottabb helyeken is észlelhető.

Adravecz Editet, a Verga Zrt. turisztikai, közjóléti és kommunikációs osztályvezetőjét arról kérdezzük, milyen módon tájékoztatják a kirándulni, sétálni vágyókat.

– Nemrég újult meg a honlapunk, a www.verga.hu – mondja Adravecz Edit. – Most készül egy céges kiadvány, amelyben benne lesz az összes közjóléti létesítményünk. Ezt a füzetecskét kiállításokon osztogatjuk majd, eljuttatjuk az erdei iskoláinkba, a természetbarát szövetségekhez, amelyekkel kapcsolatban vagyunk. Szintén jó a kapcsolatunk a Bakony–Balaton TDM-mel, amelyen keresztül mindenki naprakészen tájékozódhat a térség turisztikai kínálatáról. A terepen kihelyezett tábláinkon a közelben lévő látványosságokról is tájékoztatjuk az arra járókat. Tavaly adtuk ki az új turistatérképünket, amelyen már az új közjóléti létesítményeket is bejelöltük.

Szedlák Tibor befejezésül felhívja a figyelmet, hogy a Verga Zrt. szeptemberben – nagyvadvadászat miatt – minden évben erdőlátogatási tilalmat rendel el, ami azt jelenti, hogy délután négytől reggel kilenc óráig tilos a „turistáskodás” az erdőkben. Nappal, tehát kilenctől délután négyig veszélytelen az erdőjárás.

– Elszoktunk tőle, de felhívom a figyelmet, hogy a Veszprémtől északra és keletre eső területeken: Jutaspuszta, Hajmáskér, Várpalota irányában a lőtéren időnként gyakorlatoznak, amiről szintén értesítjük a lakosságot a községek hirdetőtábláin, honlapunkon és Facebook-oldalunkon is.

Hozzászólások

hozzászólás