Mai világunkba minden belefér, a laptop, a mobil és a csí is – ezzel a mondattal utalt arra dr. Ságodi László az Utas és holdvilág antikváriumban tartott minapi előadásán, hogy legyünk nyitottak, próbáljuk megérteni az egymástól nagyon távol eső dolgokat is.

Dr. Ságodi László a megyei kórház központi intenzív osztályán dolgozik, mellette hagyományos kínai orvoslással foglalkozik. Még tavaly ősszel előadást tartott az Utas és holdvilág antikváriumban a kínai orvoslásról (tudósításunk itt olvasható), de mivel a témát akkor nem sikerült teljes egészében körüljárnia, most folytatta.

A kínai orvoslás szerint a betegségeknek külső, belső és egyéb okai vannak – kezdte előadását dr. Ságodi László. – A külső okok többek között a hideg, a szél, a nedvesség, amelyek behatolhatnak a testünk különböző rétegeibe, de a Wei csi, az „immunrendszer” megvéd bennünket. Persze a kínai orvoslás szerint a Wei csi nem pontosan az immunrendszert jelenti. Például a megfázás hideg szél-tünet, mondja a kínai, amire nagyon jó terápia az izzasztás. Amikor az ártás mélyebbre hatol a testben, megváltozik egyebek mellett a nyelvlepedék. Ilyen esetben már erélyesebb gyógynövény- és tűterápia is szükséges.

A betegségek belső okai belső szerveinkben mutatkoznak meg, és itt beszélhetünk az érzelmekről, de csak jobb híján, mivel kínai nézőpontból az érzelmek is energiaformák. A klasszikus nyugati orvoslás nem veszi igazán figyelembe az érzelmeket, mint a betegségek lehetséges okait.

A hagyományos kínai orvoslás szerint bizonyos belső szerveinkhez bizonyos érzelmek tartoznak. A vese például a félelemmel, szorongással kapcsolható össze, mentális szinten pedig az akaraterővel. A kínai orvos ezért egyszerre gondol a szervre, a hozzá tartozó meridiánrendszerre, a félelemre, szorongásra, akaraterőre. A változás a kezelések hatására minden szinten jelentkezik, és ezek a változások egymásra is hatnak. Másrészt, ha valaki gyengébb vesével születik, gyenge lehet az akaratereje, hajlamosabb lehet a szorongásra.

A hagyományos kínai orvoslásról szóló előadás nagy érdeklődés mellett zajlott az Utas és holdvilág antikváriumban

A hagyományos kínai orvoslásról szóló előadás nagy érdeklődés mellett zajlott az Utas és holdvilág antikváriumban

Dr. Ságodi László szerint a kínai orvoslás a bodymindra, azaz az elmetestre fókuszál: az elme és a test egyenlőségét és kölcsönös egymásra hatását tartja szem előtt. Vallja, hogy ami az elmében zajlik, az hat a testre, leegyszerűsítve: az érzelmek megbetegítenek. A nyugati természettudományos szemlélet ezzel szemben nagyjából háromszáz évvel ezelőtt különválasztotta az elmét, a testet és a tudatot, és azóta külön is kezeli.

Táplálékaink is megbetegíthetnek. A túl sok hideg és nyers étel tönkreteszi a lépünket, azaz az emésztésünket. Felnőtt embernek a tejtermékek túlzott fogyasztása sem ajánlott. A tehéntej krónikus ízületi gyulladást okozhat bizonyos esetekben, amit már egyes nyugati orvoslók is állítanak. Egyedül a ghí, a tisztított vaj fogyasztható bátran.

A táplálkozásban és az élet többi területén is a mértékletesség a kínaiak vezérelve – folytatta dr. Ságodi László. – Nem egészséges a túlzásba vitt munka, a túl sok szex sem.

Az előadó azzal folytatta, hogy a világ nem egészen olyan, mint amilyennek mi, átlagos nyugati, a természettudományos szemléletben felnőtt emberek elképzeljük tankönyveink alapján, sajnálatosan a modern kvantumfizika izgalmas eredményei, felismerései pedig még nem jutnak el szélesebb rétegekhez.

Állítom, hogy az energia megtapasztalható. A nyugati tudomány megfigyel egy jelenséget, felállít egy elméletet, jósol belőle. Fantasztikus dolog, de nem vesz tudomást a tudatról, az érzelmekről. A nyugati tudományosság kizárólagossága rendkívüli módon elanyagiasította a világot. Freund Tamás agykutató szerint ez a világ a neurózis felé vezet. Ide juttatott bennünket az a természettudományos világkép, amelybe háromszáz éve beleragadtunk.

Dr. Ságodi szerint a kelet és a nyugat szintézisére van szükség, annál is inkább, mert a miénk az első generáció, amely számára hozzáférhető a kelet és a nyugat tudása is – ami óriási lehetőség és felelősség is egyúttal.

Mi nyugaton mérünk, vágunk, mikroszkóp alá teszünk, a keleti ember megfigyel és megtapasztal, és ebből felállít egy olyan rendszer, amely legalább 4000 éve működik, használható.

Az előadás végén számos kérdés hangzott el. Mi egyet választottunk ki: mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?

Étrendünk legyen gabonaalapú, napi kétszeri meleg étellel, párolt zöldségekkel, kevés hússal – hangzott a válasz. – Fontos a szexus megtartóztatása, a tajcsi, a csikung gyakorlása, a megfelelő légzéstechnika, és mindenben a mértékletesség, így az érzelmek területén is. A kínai orvoslás egyik szépsége, hogy a betegséget már jóval annak megjelenése előtt észleli, mivel a kínaiak rendszeresen felkeresik orvosukat akkor is, ha panaszmentesek, és banálisnak látszó tünetekkel is. Magyarul ez a megelőzés. Ne felejtsük ki a meditációt, ami a kelet praxisa. Ha sokan meditálnának, jobb és egészségesebb lenne a világ.

Hozzászólások

hozzászólás