Okosak, figyelmesek, puhák, barátságosak és nagyok. Ők Abey és Winnie, a veszprémi  és környékbeli gyermekek között mind népszerűbb kutyusok, gazdájuk pedig Jánoska Anikó terápiás kutyafelvezető. Mostanában több száz gyermek örül nekik az óvodákban, napközikben és más foglalkozásokon.

Jánoska Anikó kétfordulós vizsga után terápiás kutyafelvezető diplomát nyert, Halász Márta, a habilitációs kutyakiképző pedig megtanította Abey-nek és Winnie-nek, hogyan kell és hogyan illik dolgozniuk a lelkiismeretes terápiás kutyáknak.

Nem újdonság a világban a kutyás terápia, nálunk intézményesen döcögősen indul be szakma, de a két ambiciózus hölgy kezdeményezése megértésre talált a Doktor Mancsok Alapítvány kötelékein belül. Népszerűségük kemény munka eredménye. Nemcsak a kutyaterápiás szakma elsajátításával kellett megbirkózniuk, hanem az elfogadtatásával is. Azok az intézményvezetők, akik jól ismerik a rájuk bízott gyermekek lelkét, habitusát, vágyait és igényeit, jó szívvel fogadják a két párost: Anikót és Mártát, valamint  Abey-t és Winnie-t, akik mára meghódították a veszprémi  gyermekek szívét.

Márta és Anikó, Beni és Lili, valamint a kutyusok, Abey és Winnie

Márta és Anikó, Beni és Lili, valamint a kutyusok, Abey és Winnie

– Kivételes szerencse, ha az ember a hobbijának élhet. Civilként fogtunk hozzá ehhez a munkához, de szükség van nagyarányú szociális érzékenységre is, mi pedig nagy örömünket leljük benne – magyarázza Anikó és Márta, akik a Varázsszőnyeg Fejlesztőközpontban kaptak lehetőséget arra, hogy ott rendszeresen dolgozzanak a kutyáikkal.  Anikó, mindig csak az egyik kutyussal, óvodákban tart foglalkozást.

– Ez ám a nagy öröm! Fogom a kutyám és megérkezünk. A csoport ilyenkor már nagy izgalommal vár minket, hála az óvónőknek, fegyelmezetten és csendben, nincs zsivaj-lárma, ez egy ilyen odafigyelős, új játék. Hihetetlen izgalom uralja el őket ilyenkor. Az egész csoport részt vesz a foglalkozásban. Gondosan megtervezett feladatsorokat végeznek a gyerekek, játéknak tűnik, de fegyelmezetten számolnak, rendeznek, válogatnak, miközben a motorikus mozgásukat is fejlesztjük. Észrevétlenül és stresszmentesen barátkoznak meg a mellettük hatalmasnak tűnő, állandó szemkontaktust kereső, végtelenül türelmes és együttműködő kutyával.

– Megsimogatják, megtapogatják, beszélgetnek velük, a kutya jelenléte az erőt és a barátságot sugallja, s bár az újdonság erejével hat, a gyerekek még olyan közel állnak a természethez, hogy ez a barátság számukra magától értetődő.  Kicsattanó boldogsággal, csicseregve távoznak a foglalkozásról, elégedettek és visszavárnak bennünket. Látván őket én is boldog vagyok, jutalmam a szülők visszajelzése. Elmondják, hogy a gyermekeik, hazatérvén az oviból, órákig mesélnek az élményeikről és a kutyussal kötött barátságukról.

Megtudjuk, hogy a kutya is elfárad a munkában. Anikó elmondja, igyekeznek úgy dolgozni, hogy a munkakutya minél kevesebb stressznek legyen kitéve. A foglalkozás keretében vannak úgynevezett bátorságpróbák is, amikor testközelből ismerkednek a gyerekek a kutyussal, meg lehet érinteni az orrát, bajuszát, lehet dédelgetni, simogatni, amit Abey és Winnie nagy türelemmel és megértéssel visel el. Talán még örülnek is neki.

Hozzászólások

hozzászólás