Ahogyan várható volt, jelentős véleményütközések mellett – a főbb kérdésben mégis egyetértve – az intermodális pályaudvar és kapcsolódó fejlesztések előterjesztésben a jelenlegi közlekedési struktúra átszervezésének folytatása mellett döntött a képviselő-testület. Mi pedig – ha tetszik, ha nem – azt kapjuk, ami a tervezőasztalon eldől. Ezért ha lehet, még a megvalósítás előtt jó lenne kihozni a legjobbat a tervekből.

A közlekedés szervezése komoly tudományág, mégis előfordul néha, hogy a tervezőasztalon jól működő változatok a valóságban nem igazán találkoznak az abban részt vevők akaratával. Gondoljunk bele, hogy hányszor látunk egy-egy lakóparkban vagy lakótelepen kiépített gyalogutat, a lakók mégsem ezt választják, inkább saját „közlekedési rendszert” hoznak létre, és kitapossák maguknak az általuk logikusabbnak tűnő vagy már megszokott és bevált változatot.

A Jutasi úton kitaposott ösvény és az új aszfaltos járda

A Jutasi úton kitaposott ösvény és az új aszfaltos járda

Nem is kell messzire mennünk: a napokban elkészült egy járda a Jutasi út végén, s nem is lenne baj vele, ha az arra közlekedőknek ez lenne a haladási irányuk. Az átadást követő napokban már igen jól kirajzolódott a tervezői hiba: a buszról leszálló utazóközönség az általa ideálisnak vélt és évek óta használt gyalogúton közlekedik, ezzel teljesen feleslegessé téve a beruházást.

Minden a tervezőasztalon kezdődik

A zirci intermodális pályaudvar is hasonló elv miatt vált kihalt csomóponttá. Korábban a városközpontban működött a busz-, a város szélén pedig a vasúti pályaudvar. Az új közlekedési központ kiépítésével (a vasút szerepének a növelése érdekében) mindkettő a város szélére került. Egy apró hiba csúszott a tervezésbe: a belvárosban továbbra is megállnak a távolsági buszok, így az emberek a rövidebb útvonalat választva továbbra is itt szállnak fel a buszra, ezzel teljesen feleslegessé téve a vasút melletti autóbusz-pályaudvart, ami szép és tágas, de üresen kong.

Veszprém speciális helyzetben van, hiszen a vasút közel három kilométerre van a belvárostól, így a többség utazásaihoz szívesebben veszi igénybe – a vasút kétségtelen előnyei ellenére – a távolsági buszokat. Az új pályaudvar a javaslat alapján a vasútállomás mellé kerülne. Az még nem derült ki, hogy mely járatok haladnának át továbbra is a városon és melyek kerülnék el a belvárost. Az biztos, hogy mindkét lehetőség hordoz magában némi kockázatot. Ha továbbra is a városon keresztül közlekedik a járatok többsége, akkor feleslegessé válik a városszéli csomópont. Erre ma is látunk példát a Balaton felől érkező járatoknál, amelyeknek egy része lényegében üresen közlekedik a buszpályaudvar és a vasútállomás között.

Ingázók a vasút és a belváros között

A másik megoldás, hogy ezek a járatok elkerülik a körgyűrűn a belvárost, ebben az esetben átszállásra kényszerítik a központ felé tartókat. Ez önmagában nem lenne probléma, de kérdéses, hogy az utasok találnak-e alternatív útvonalat az utazásukhoz, vagy átváltanak autóra egy olyan városban, ahol nap mint nap ezres számú gépjármű pöfög?

Jó lenne látni, hogy mi a célja a projektnek. Ha az a cél, hogy a belvárosban ne közlekedjenek többé távolsági buszok, akkor a Tapolcáról, Budapestről, Zircről, Ajkáról, a Balatonról beérkező valamennyi autóbusz elkerüli majd Veszprém városát. A körgyűrűn a vasútállomásra tartanak, és utasok ezrei ingáznak majd a vasút és a belváros között a helyi járatokkal. Afelől kétsége senkinek sincs, hogy a Veszprémbe érkezők úti célja nem a vasútállomás vagy a hajléktalanszálló, de nem is a Házgyári út. Az utasok a belvárosba jönnek ügyeiket intézni, dolgozni, tanulni.

Mi a célja pontosan a projektnek?

Ha az autóbusz-pályaudvar telekingatlanának hasznosítása a cél, és csupán a pályaudvar kerül ki a belvárosból, a távolsági buszok továbbra is átjárnak a városon. Tömegek szállnak le a belvárosban, majd autóbuszok tucatjai ingáznak naponta üresen a Jutasi úton a vasútállomás felé, megkeserítve a Haszkovó, a Jutasi út és a Bakonyalja  polgárainak életét.

Csak remélhetjük, hogy a fenti kérdések mérlegelésekor a szakemberek figyelembe veszik a város lakóinak érdekeit is, hiszen elvileg azt szolgálja a projekt. Bár ha szakmai a kérdés, nem gondolnám, hogy helyi önkormányzati választáson vagy népszavazáson kellene véleményt nyilvánítanunk. Közlekedésszakmailag ismert az a módszer, amely előzetesen és alaposan felméri a napi utazóközönség szokásait, és ehhez igazítja a fejlesztést. Ha egyáltalán körvonalazódik, hogy mi a cél.

Hozzászólások

hozzászólás