Mondhatnám azt is, hogy Magasházi Julianna a konjunktúrát meglovagolva hódított piacot, mert mostanában a szecesszió éppen a reneszánszát éli. De nem így van. Évtizedek kemény munkája áll mögötte, autodidakta módon sajátította el a díszműüvegezés hagyományos technológiáját, fejlesztette a művészet szintjére és szabta korunk építészeti környezetének igényeire.

– A színes üvegablakok művészete a második virágkorát éli. Európában a 15. században városházákat, kastélyokat, polgári lakóházakat díszítettek vele, korábban csak egyházi létesítményeken volt látható. Aztán feledésbe merült, mert a barokk színesen és dúsan túlzsúfolt környezete nem igényelte a misztikus üvegvilágot – mondja Magasházi Julianna (akit a barátai Julcsinak becéznek), és emlékeztet, hogy az amerikai L. C. Tiffany ötvösművész 1880 táján gyöngyházfényű üvegeivel egy új technikát fejlesztett ki, amellyel előtérbe került az anyag szépsége. Fia 1900 táján készítette az első Tiffany-lámpát, amelyhez hasonlókat ma világszerte ezen a néven gyártanak. – Nemcsak lámpa, hanem attraktív lakberendezési tárgy is, magam is készítek megrendelésre a belsőépítészeti igényeknek megfelelő darabokat.

Julcsi Tiffany-stílusú lámpái

Julcsi Tiffany-stílusú lámpái

– Kiskorom óta érdekelt a rajz, grafika, sokat tanultam, mégsem sikerült a felvételim a képzőművészetin. Nyomdászként dolgoztam sokáig, de nem adtam fel az álmaimat. Először egy iparművésznőt kértem, segítsen tanulni, de nem vállalta, viszont azt ajánlotta, forduljak segítségért a szakma kiváló ismerőjéhez, Hatvani Sándorhoz. Addig jártam a nyakukra, amíg be nem adták a derekukat, és hétvégenként tanulhattam náluk a szakma alapjait. Üveggel dolgozni nagy precizitást igénylő, lenyűgöző munka, mondhatnám akár úgy is, hogy a saját káromon tanultam meg a díszműüvegezés fortélyait.

Julcsi beavat a mai trendekbe: – Régebben a méregdrága vitrázsok arra szolgáltak, hogy ne lehessen belátni az ablakon vagy ajtón. Ma viszont a belső terekkel harmonizáló díszműüveg tárgyak értékét a gyártási technika, a felhasznált alapanyag ára határozza meg. A látvány, a kompozíció igen fontos, stílusuk a középkori motívumrendszertől kezdve az art deco kecses vonalvezetésén át a mai amerikai ultramodern formavilágig terjed.

Uvegablak

Megtudjuk, hogy díszmű-üvegezésű ablakok, ajtók minősége és biztonsága semmiben sem marad el a megszokottól, azonos módon szigetelhetők, ez semmit sem ront szépségükön. A költsége, természetesen a felhasznált anyagoktól és a megmunkálás igényességétől függ, olyannyira, hogy a hagyományos és a díszműüveg ablak között akár tízszeres árkülönbség is lehetséges.

Paravan

– Korábban templomokba, a szerzetesműhelyekben fémoxidokkal, anyagában színezett üveget a tervrajz alapján, felizzított vassal méretre vágták. A feldarabolt üveget egyenként megfestették, majd kemencében beégették, végül fatáblán, H profilú ólomsínnel fogták össze, így formálódtak meg a bibliai alakok. A hagyományos, H profilos módszerrel magam is készítettem nagyobb üvegfelületű síküveg kompozíciókat. A rézfóliás technikát, amelyet L. C Tiffany fejlesztett ki, lámpáknál, tükörkeretek, ablakkazetták, lámpaernyők, díszdobozok készítésénél alkalmazom – magyarázza Magasházi.

Doboz

A díszdarabok ára a felhasznált anyagok minőségétől és a megmunkálás mívességétől függ, jólétet és némi luxust is reprezentálnak, és örök értékek hordozói is lehetnek

ajtokfekvo

– Az első lépés a tervezés, majd az elfogadott vázlatot 1:1 méretben elkészítem két példányban. Az egyik megmarad alapnak, a másik tervet mozaikonként felvágom, és a kiválasztott üvegre helyezve körberajzolom. A formákat az üvegből kitöröm, és ezeket a darabokat pontosan egymáshoz csiszolom. A széleit a már említett rézfóliával bevonom, és végül jön a forrasztás és patinázás. A színes üvegek fémoxidok révén anyagukban színezettek. A meleg színek, a vörös, a narancs és a sárga leginkább arany-, szelén- és kadmiumvegyületekkel állíthatók elő, igen magas az áruk. Viszont a drága üvegfélékből, valamint az üvegkövekből készült használati és dísztárgyak korlátlan variációi állíthatók össze – magyarázza a mindig vidám Julcsi, aki mostanában tanulja az üveggyöngy-készítést, amelyekből ékszereket lehet varázsolni. – Teljesen más technika, mint a Tiffany, üvegrudakat olvasztok, amit oxigén és gáz alkotta láng fölé tartva formázok. Gyönyörűek!

Magyarországon a kiegyezés utáni nagy gazdasági fellendülés óriási építkezési hullámot indított el, nemcsak a fővárosban, vidéken is. Szinte minden jelentősebb épületben alkalmaztak díszüvegezést a középületeken és bérházakban is. Akkoriban, 1890 és 1920 között tucatnyi jó nevű üvegfestő műhely dolgozott Budapesten. A legjelentősebb Róth Miksa műhelye volt, de megemlíthetjük Majoros Károlyt, Ligeti Sándort és Waltherr Gidát is. Főként a fogadótereket, a bejáratot, a szalont, a dolgozószobát, az ebédlőt díszítették, de megjelent a díszüveg a fürdőszobákban is. Az üvegpanelek skálája az egyszerű, geometrikus osztásútól a maratott üvegen át a festői hatású alkotásokig terjedt.

Hozzászólások

hozzászólás