A Szülői Hang Közösség felmérést végzett az érintett szülők körében az iskolaérettség elbírálásának új rendszeréről, és az alábbi sajtóközleményben ismerteti a részletes eredményeket.

Bár az új rendszert a kormányzat az egységesítésre hivatkozva vezette be, a felmérés is megmutatta, hogy a végrehajtás egyáltalán nem volt egységes: jelentős különbségek mutatkoztak például az OH döntéseiben attól függően, hogy a szülői kérelmet mikor és hol adták be.

A járvány következtében kialakult helyzetben és szakmai indokok alapján kérjük a kormányzatot, hogy a még folyamatban levő bírósági ügyeket zárják le, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek még idén adják vissza az őket megillető kedvezményeket, a koraszülötteket kezeljék méltányos módon, vonják vissza a törvényt, és induljon érdemi szakmai párbeszéd a kérdésről.

Ismertetjük felmérésünk részletes eredményeit, melyet az Oktatási Hivatalnál kérvényező szülők körében végeztünk azzal a céllal, hogy megismerjük a hivatal működését. Mivel az állami hivatal döntésének menetéről nem kaptunk érdemi tájékoztatást, ezért döntöttünk úgy, hogy magunk gyűjtünk erről adatokat. A szülői visszajelzésekből nyilvános adatbázist építettünk, melyben bárki megtekintheti, milyen szülői indoklások és csatolt dokumentumok mellett hogyan döntött az Oktatási Hivatal. Az ország valamennyi megyéjére kiterjedő szülői összefogás keretében összesen 935-en töltötték ki a felmérést, ami igen jelentősnek mondható, hiszen a hivatal tájékoztatása szerint 10 874 kérelem érkezett összesen, vagyis kb. minden 12. kérvényező a nyilvános adatbázisban is közzétette a hivatal döntését.

A felmérés eredményeiből többek között az alábbiak derültek ki.

Az Oktatási Hivatal (OH) az esetek többségében (55%) nem tudott saját hatáskörben dönteni, és szakszolgálati felülvizsgálatra küldte a gyermeket. Az OH kevés esetben (3%) utasította el a szülők kérelmét szakszolgálati felülvizsgálat nélkül, a többi esetben (42%) pedig egyből helyt adott a szülők kérésének.

Az elutasítások jelentős része épp a legkiszolgáltatottabb SNI-s gyerekeket érintette, tőlük ugyanis indoklás és egyeztetés nélkül elvették azt a lehetőséget, hogy a többiekhez képest még egy évet óvodába maradhassanak annak ellenére, hogy ez szakmailag indokolt, és a szakértői bizottságok sem látták iskolaérettnek ezeket a gyermekeket.

A szülői visszajelzések alapján látható, hogy sokszor nem egységesen döntött az OH. Az, hogy az OH kért-e szakszolgálati vizsgálatot, nagy mértékben függött attól, hogy mikor adták be a kérvényt. Január első hetében 81% volt a szakszolgálatra küldöttek aránya, míg január utolsó hetében csak 24%, így az járt jól, aki a lehető legkésőbb kérvényezett. Az is sokat számított, hogy hol adták be a kérvényt: voltak pozitív megyék, mint pl. Budapest vagy Győr-Moson-Sopron, ahol csak 18%-ban kértek szakszolgálati felülvizsgálatot, míg más negatív megyékben, pl. Baranyában 77%-ban.

Az OH bizalmatlan volt a szülők írásban csatolt fejlesztői igazolásaival szemben, csak kis mértékben vette figyelembe ezeket (csak 5%-ban nőtt az egyből elfogadás aránya, ha volt ilyen dokumentum), míg a szakszolgálati és orvosi papíroknak jóval nagyobb jelentősége volt (14% illetve 27%) annak ellenére, hogy az iskolaérettség elsősorban nem orvosi kérdés. De ebben sem volt egységes az OH országosan, a pozitív megyékben sokkal nagyobb mértékben figyelembe vették a fejlesztői véleményeket (13%).

A szülők elsöprő többsége (98%) rosszabbnak tartja az új rendszert, mint a régit. A nagy többség (92%) szerint a kormányzat nem adott megfelelő indoklást az új rendszer bevezetésére, az OH döntési kritériumairól pedig szintén nem volt megfelelő tájékoztatás (95%). A kormányzat részéről nem volt olyan szakértő, aki nyilvánosan vállalta volna a szakmai felelősséget az új rendszerért, a kormányzati kommunikáció ellentmondásos volt, és az egyes kormányzati szervek egymásra hivatkozva hárították el a felelősséget.

Bár az óvodák jelentős részben együttműködtek a szülőkkel, voltak sajnálatos kivételek is, ami esélyegyenlőtlenséget okozott. A szülők 18%-a nem kapott megfelelő tájékoztatást az óvodában, 7%-ban pedig az óvoda kifejezetten nem volt együttműködő a dokumentumok beszerzésében.

A szakszolgálatok jelentős része odafigyelt a szülők véleményére, és méltányolta a szülők kéréseit, de előfordultak negatív példák is. Egyes szakszolgálatok nem hallgatták meg érdemben a szülőt, és csak sablonos vizsgálatot végeztek, ami nem tudott választ adni a szülők által jelzett problémákra. Nem voltak egységesek a szakszolgálatok abban a tekintetben sem, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján egy gyermeket iskolaérettnek minősítenek-e, egyes szakszolgálatok akkor is iskolaérettnek minősítettek gyerekeket, ha a vizsgálat jelentős hiányosságokat tárt fel. Így a szülők ki vannak szolgáltatva, és sokszor a szerencsén múlik az eredmény, attól függően, hogy a szülő épp hova kerül és milyen alaposan vizsgálják meg a gyermeket.

Honlapunkon olvasható elemzésünkben mindezeket részletesen kifejtjük interaktív statisztikai adatok és személyes történetek kíséretében, és ábrával illusztrálva magyarázzuk a kormányzati felelősségáthárítás rendszerét is.

Az iskolaérettséget szabályozó új törvény elvette a lehetőséget az óvodáktól, hogy a szülőkkel közösen döntsenek a gyermek iskolaérettségéről; a jogfosztást nem helyettesíti a hatalmi kegy, így nem megnyugtató, hogy idén a szülői kérések nagy többségének helyt adtak. Önkényes döntésről van szó, hiszen nincsen nyilvános döntési kritériumrendszer, és a szülőknek nincs fellebbezési lehetőségük, a költséges és bizonytalan bírósági jogorvoslat pedig a gyakorlatban a családok túlnyomó többsége számára irreális.

Nincs értelme az OH közbeékelésére a szülők és a szakszolgálatok közé. Az OH a gyakorlatban csupán postásként funkcionált, amire semmi szükség nincsen. A szülők maguk is el tudnának menni a szakszolgálatokhoz, és a szakszolgálatok maguk is el tudnák dönteni, ha a már meglevő papírok alapján vizsgálat nélkül látszik, hogy a gyermek nem iskolaérett.

A törvényt az egységesítés ürügyével hozták meg, a gyakorlat azonban megmutatta, hogy a jogalkalmazás egyáltalán nem egységes: tavaly egyes szakszolgálatok végeztek iskolaérettségi felméréseket, míg mások nem, egyes óvodák részletes információkkal és dokumentumokkal segítették a szülőket, míg mások nem, az OH jelentősen másképp döntött a kérvény benyújtásának időpontjától és helyétől függően, a szakszolgálatok nem egységesen működtek, néhol figyelembe vették a szülők véleményét, míg másutt nem.

Bár az új hatósági eljárás jelentősen megnehezítette a szülők dolgát, mégis kiderült, hogy nem igaz az a kormányzat által hangoztatott elképzelés, hogy a „tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”. Beigazolódott az a félelem, hogy több tízezer gyermek esetén kérelmezik a szülők a további egy év óvodát, hiszen a kb. 10 ezer OH kérvény mellett kb. 12 ezer gyermeknél adtak ki előzetesen iskolaérettségi szakvéleményt a szakszolgálatoknál. Idén is túlterheltséget okoztak a vizsgálatok, és a szakszolgálatok a sok iskolaérettségi vizsgálat következtében számos fontos más vizsgálatot, terápiát halasztani kényszerültek. Jövőre pedig a január előtti vizsgálatok lehetősége megszűnt, így az iskolaérettségi vizsgálatok időben még inkább koncentrálódva fognak jelentkezni, még nagyobb túlterhelést okozva.

A járvány következtében fennálló helyzetben a Szülői Hang Közösség azt kéri a kormánytól, hogy a még nem lezárt bírósági ügyeket a szülők kérésének megfelelően zárja le, az SNI-seknek engedélyezzék a korábban lehetséges további egy év óvodát, a koraszülöttek iskolaérettségét pedig a korrigált koruk alapján ítéljék meg, hogy ők is azonos eséllyel indulhassanak és a fogantatásuktól ugyanannyi idejük legyen az iskolakezdésig! Kérjük a kormányt, hogy az idén életbe lépett rendszer eredményességét tudományos alaposságú felméréssel mérjék! Kérjük, hogy vonják vissza a hatévesek beiskolázásának új rendszerét, és kezdjenek szakmai egyeztetést egy új, jobb rendszer megalkotásáról! Felmérésünk eredményei ehhez adnak támpontokat és segítséget.

A Szülői Hang Közösség az elsők között tiltakozott az új törvények ellen. A törvénymódosítás parlamenti vitája után felolvasott és a kötelező hatéves beiskolázásra is kitérő állásfoglalásunkhoz több mint 40 szervezet csatlakozott. Kérdéseinket, problémáinkat részletesen jeleztük a minisztériumnak. Korábbi videóüzenetünkben a szülők személyesen fordultak a miniszterhez a törvény visszavonását kérve. Közösségünk online akciót indított, melyben a szülők saját magukról készült fényképekkel demonstrálják kiállásukat, és rövid személyes üzenetet mutatnak fel arról, miért tartják a törvényt elfogadhatatlannak. Álláspontunkat a Miniszterelnökségnek is kifejtettük. Az Oktatási Hivatalba benyújtandó kérvények szülői indoklásának megírásához segédletet készítettünk, melyben az alapos szakmai indokláshoz nyújtunk segítséget. Segíthet a kérelmek megírásában a többi szülő tapasztalata is, melyet nyilvános adatbázisunkban tettünk közzé. A törvény visszavonását követelő petícióhoz több mint kétezren csatlakoztak.

Szülői Hang Közösség
Kapcsolat: info@szuloihang.hu

 

Hozzászólások

hozzászólás