A klimax a legveszélyesebb életkor minden nő számára, hiszen a menstruáció elmaradásával megszűnik az addig élvezett védettség, a bekövetkező hormonális változások számos problémát okozhatnak.

Ha a világ bármely városának bármely utcáján megállítanánk a járókelőket, és megkérdeznénk tőlük, tudják-e, melyek azok a betegségek, amelyek elsősorban a férfiakat, és melyek, amelyek a nőket veszélyeztetik, szinte biztosra vehetjük, hogy a legtöbben azt válaszolnák: a férfiaknál az infarktus, a nőknél a mellrák az első számú közellenség. Pedig ez messze nem így van, olyannyira nem, hogy dr. Dósa Andrea belgyógyász, kardiológus főorvos szerint ideje leszámolni ezzel a sztereotípiával.

A Vanderlich Egészségcentrum főorvosa úgy véli, tanulmányok és vizsgálatok tekintetében a nők meglehetősen alulreprezentáltak. Talán ezért sincsenek tisztában az emberek azzal, hogy a női halálokok között 67 százalékkal vezet az infarktus. A szomorú statisztikai adatok egyértelműsítik, hogy sokkal több nő hal meg ebben a betegségben, mint ahány férfi. Eszerint a szívinfarktus fokozottan fenyegeti a gyengébb nemet, elsősorban a középkorúakat.

Hogy pontosan mi az oka ennek a veszélyeztetettségnek, arra az orvostudomány még keresi a választ. A betegség kialakulását feltételezhetően befolyásolja a menopauza, amely önmagában több olyan tünetet is produkál, amelyek megtéveszthetik még a gyakorlott orvost is.

– Minden betegemet arra biztatom, bátran panaszkodja ki magát, aztán majd én eldöntöm, mi a baj – mondja Dósa doktornő, aki szerint a női szív összességében alulkezelt, maguk a nők sem veszik komolyan saját tüneteiket, hiszen a tünetek nemritkán mindenre utalnak, csak szívrendellenességre nem. Ki gondolná, hogy van, akinél a szívinfarktus előjelei gyakori hátfájásban, légszomjban, kimerültségben vagy éppenséggel gyomorfájdalmak formájában jelentkeznek?

– A klimax a legveszélyesebb életkor minden nő számára, hiszen a menstruáció elmaradásával megszűnik az addig élvezett védettség, a bekövetkező hormonális változások számos problémát okozhatnak. Ha valaki dohányzik, elhízott, cukorbeteg, depressziós vagy vérzsíreltérései vannak, ezek megnövelik annak esélyét, hogy infarktusa legyen. Egy középkorú nőnél pedig az említett rizikófaktorok közül egy vagy kettő nagy valószínűséggel már megtalálható. Jobban kellene törődni magunkkal, nem elég csak mondani, de káros szokásainkat abba is kellene hagyni: egészségesen étkezni, eleget mozogni, hiszen aki az infarktust szeretné megelőzni, az egész szervezetével jót tesz.

– Szerencsére ma egyre divatosabbá válik a testmozgás, és trendi a helyes táplálkozás is. Elkezdődött valami ígéretes változás, de ennek hosszú távon csak akkor lesz eredménye, ha az egészséges életmódra már a gyermekkorban megtanítanak bennünket. És ki az, aki ezt a legjobban meg tudja tenni, a pozitív mintát a családjában továbbörökíteni? A nő, az édesanya, akik a családot összetartja. Meggyőződésem, hogy a mikroszintű változások nyomán következik be az a makroszintű változás, amely minden népegészségügyi intézkedésnél hatásosabb.

Hozzászólások

hozzászólás