Ha nem Európa szerencsésebb (főleg északi) felén éljük le az életünket, akkor túl sok egészséges évre ne számítsunk idős korunkban – ez az összegzése a Mérce.hu cikkének, amely az elöregedő társadalomról szóló sorozatuk első része.

Mi is vár ránk, jelen állapotok szerint, ha megérjük a 65. életévünket? Nos, még jó néhány életév biztosan. Az Eurostat 2016-os adatai szerint még 17 (átlagosan). Ez jóval kevesebb, mint amennyire egy francia 65 éves számíthat (21,8), egészen pontosan 3 évvel marad alatta az EU átlagnak (20). Az adatok érdekessége, hogy ha a 65 éves korban várható további életévek száma az életszínvonallal (egy főre jutó GDP) nem is mutat szoros összefüggést (lásd Spanyolország: 21,6, Luxemburg 20,9), de a keleti tömb országai (volt kommunista országok, Szlovénia kivételével) egységesen a mezőny végén találhatóak.

Az átlag mögött komoly különbségek vannak aszerint, hogy valaki férfi vagy nő, hol lakik, milyen az iskolai végzettsége és mekkora a jövedelme. Ezeknek a különbségeknek a bemutatása, az okok és a következmények tárgyalása egy másik dolgozat feladata lesz. Itt és most maradjunk a (nem tökéletes) átlagoknál!

De milyen 17 év vár ránk (átlagosan)? Milyen a 65 év felettiek életminősége Magyarországon és hogy néz ez ki nemzetközi összehasonlításban?

A várható további 17-ből hányat tölthetünk egészségben 65 éves korunk felett? Ha magyarok vagyunk, akkor nagyjából 6 és fél egészségben eltöltött évre számíthatunk 65 éves korunk után.

Miközben az időskorra jellemző egészségügyi problémák és öngondoskodási nehézségek gyakorisága Magyarországon jelentősen meghaladja a norvég, a dán vagy a svéd szintet, addig a magyar állam a GDP fél százalékát sem költi az otthoni és bentlakásos gondozás finanszírozására, miközben a felsorolt országok GDP-jük mintegy 2 százalékát fordítják erre.

A teljes cikk itt elolvasható.

Hozzászólások

hozzászólás