Egy nyári hatósági vizsgálat szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a lakosságot zavaró bűz forrása a királyszentistváni hulladékkezelő volt – hangzott el kedden a balatonfűzfői közmeghallgatáson.

Újabb fejezetéhez ért a királyszentistváni hulladéklerakó, pontosabban a környező településeken, így például Balatonfűzfőn is érezhető szag ügye a település közmeghallgatásán. A probléma súlyát vagy inkább közéleti jelentőségét jól jelzi, hogy az egyébként évente egyszer kötelezően megtartandó eseményen ez a téma önálló napirendi pontként szerepelt.

A hulladéklerakó működésével kapcsolatban az elmúlt fél évben több probléma is felmerült: áprilisban Hartmann Ferenc és Katanics Sándor veszprémi önkormányzati képviselők fejezték ki aggályaikat a telepen látottak miatt.  Akkor Czaun János, az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás elnöke felháborodottan söpörte le a felvetéseket az asztalról, mondván, a hatóságok semmilyen szabálytalanságot nem találtak, és hasonlóképpen reagált az üzemeltető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. is.

Az ügyben Kész Zoltán, a térség országgyűlési képviselője is írásbeli kérdéseket nyújtott be az illetékes miniszterekhez a parlamentben, és nemcsak a politikusok, hanem a lakosok is jelezték, valami nem stimmel. Nevezetesen, hogy Királyszentistvánon és például Balatonfűzfőn is elég gyakran elviselhetetlen bűz terjeng, amely a helyiek szerint a hulladéklerakóról származik. Aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy elérjék a probléma megszüntetését.

A történet kedd este újabb fejezetéhez érkezett a balatonfűzfői művelődési házban, ahol Marton Béla polgármester elöljáróban elmondta, az elmúlt 1,5–2 évben egyre több jelzést kapott a lakosoktól a szaghatás miatt, magyarul, mert büdös van. A levélben érkező lakossági panaszokat több alkalommal is továbbították az illetékes hatóságoknak Székesfehérvárra. A fűzfői önkormányzat mellett a papkesziek is bejelentést tettek, és többször tartottak bejárást a hulladéklerakón.

Czaun János, a társulás elnöke költői kérdésként felvetette: a 2013 júniusa óta működő hulladéklerakó megnyitása előtt nem volt szaghatás Fűzfőn?

Czaun János, a társulás elnöke költői kérdésként felvetette: a 2013 júniusa óta működő hulladéklerakó megnyitása előtt nem volt szaghatás Fűzfőn?

A közel kétórás fórum során a társulás elnöke és az üzemeltető próbálta bizonygatni, hogy nincs is büdös, vagy ha igen, akkor az régebb óta fennálló gond Fűzfőn, és amúgy is máshonnan jön a szag, a lakosok és az önkormányzatok képviselői pedig kitartottak amellett, hogy a probléma azután jelentkezett, hogy a hulladéklerakó megkezdte működését – és a környezetvédelmi hatóságtól kapott tájékoztatások alapján úgy tűnik, a lakosoknak van igazuk.

Fontos megjegyezni, hogy a hozzászólók nem vonták kétségbe a lerakó működésének szükségességét, többen is kiemelték, nem az a cél, hogy bezárják a telephelyet, de megoldást akarnak a problémájukra, és elvárják, hogy partnerként kezeljék őket, komolyan vegyék a panaszaikat.

Na, de lássuk, ki mit mondott. Czaun János, a társulás elnöke előbb hangsúlyozta, hogy a telephely nyitott, oda előzetes bejelentkezés esetén bárki ellátogathat, majd költői kérdésként megjegyezte, a 2013 júniusa óta működő hulladéklerakó megnyitása előtt nem volt szaghatás Fűzfőn? Utóbbi egyébként többször visszatérő „érv” volt az ő és az üzemeltető részéről is. Emellett felvetette, nem érti, hogy miért ő ül itt, és mondjuk a szomszédjukban működő veszélyeshulladék-égető, a sertéstelep vagy a krematórium vezetői miért nem?

Erdősi Gábor, Balatonfűzfő alpolgármestere felolvasta a Fejér Megyei Kormányhivatal október 3-án kézhez kapott levelét

Erdősi Gábor, Balatonfűzfő alpolgármestere felolvasta a Fejér Megyei Kormányhivatal október 3-án kézhez kapott levelét

Hozzátette, idén hat hatósági ellenőrzésük volt, amelyek során kisebb-nagyobb hiányosságokat ugyan megállapítottak, de komoly elmarasztalás nem történt. Például ő maga is kért soron kívüli vizsgálatot, amikor hallotta, hogy Papkeszin és a környező településeken „inkább politikai indíttatásból problémák generálódnak”. A szaghatással kapcsolatban semmilyen problémát nem állapítottak meg, mondta, és egyúttal kérte, ha tudnak olyan információt, amely arra utal, hogy tőlük jön a szag, akkor ezt hozzák nyilvánosságra, osszák meg vele, és ígéri, szívügye lesz, hogy megoldják.

Sokáig nem kellett várnia, a következő hozzászóló ugyanis rendelkezett ilyen információval. Erdősi Gábor, Balatonfűzfő alpolgármestere felolvasta a Fejér Megyei Kormányhivatal október 3-án kézhez kapott levelét, amelyben kijelentik, hogy a környezetvédelmi mérőközpont levegőtisztaság-védelmi vizsgálólaboratóriuma által idén június 25–július 12. közötti időszakban végzett műszaki mérés adataival összevetették az önkormányzat jelzéseit, és a szag minősége, illetve a tapasztaláskor észlelt szélirány alapján – és itt a lényeg – kétséget kizáróan megállapítható, hogy a lakosságot zavaró bűz forrása a királyszentistváni telephely volt. Egyúttal megkérdezte, milyen hiányosságokat észleltek, milyen változtatásokat eszközöltek.

Sarkady Attila, a működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt a kérdésekre

Sarkady Attila, a működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt a kérdésekre

Czaun János utóbbiak közül legfontosabbnak a depónia borítását emelte ki, Sarkady Attila, a működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója pedig hozzátette, a feltárt hiányosságok egy része például a naponta beérkező 60–80 autóval volt kapcsolatos, de ezek elsősorban adminisztratív jellegűek.

Kontrát Károly, Balatonfűzfő országgyűlési képviselője hozzászólásában elmondta, a Fejér Megyei Kormányhivataltól kapott legfrissebb, hétfői információja szerint a beérkezett lakossági panaszok miatt helyszíni ellenőrzést tartottak, és az elsőfokú hatósági eljárásban kötelezték az üzemeltetőt a bűz megszüntetésére és pénzbírságot is kiszabtak – a döntés ellen a kft. fellebbezett.

Lakossági kérdésre válaszolva Czaun János elmondta, a hulladéklerakón mechanikai-biológiai kezelés zajlik: ez azt jelenti, hogy a beérkező hulladékot előbb aprítják, majd elkülönítik a szerves hulladékot, ami komposztálást követően kerül a depóniára, takarórétegként. A többit pedig szétválogatják. Meghibásodás esetén egy mobil aprító és rosta segítségével terítik a depónia területére a szemetet, majd letakarják – ebben az esetben kerülhet szerves anyag a lerakóba. Arra a kérdésre már hárított, hogy milyen gyakran fordul elő ilyen üzemzavar, mondván, ő nem az üzemeltetőt, hanem a tulajdonos 158 önkormányzatot képviseli, az ügyvezető pedig csak annyit mondott, az ilyen eseteket üzemnaplóban vezetik.

Kontrát Károly, Balatonfűzfő országgyűlési képviselője is a probléma mielőbbi megoldását szorgalmazza

Kontrát Károly, Balatonfűzfő országgyűlési képviselője is a probléma mielőbbi megoldását szorgalmazza

Egy másik lakos elmondta, ő például készített fotókat a válogatás nélkül odahordott, kupacokban álló szemétről, és megkérdezte, üzemzavar vagy meghibásodás esetén mennyi hulladék kerül válogatás nélkül a depóniára, és a normál működés során mennyi komposztként. Czaun János kifejtette, ezt ugyan nyilvántartják, naplózzák, de erről sem ő, sem az ügyvezető nem tud jelen pillanatban nyilatkozni, ne várja senki, hogy fejből megmondják, egy év alatt hány kilogramm volt a százezer tonnából, ami nem humusz lett. Ha szükséges, írásban később megválaszolják, de ennek szerinte amúgy sincs jelentősége.

A másik lényeges kérdés a véderdőre vonatkozott, korábban ugyanis harminc méterről volt szó, de ez sehol nincs még mindig. Czaun János kifejtette, a terv az, hogy ahogyan a depónia dombja nő, úgy kíséri majd ezt a fák növekedése is (egyelőre ebben a versenyben a domb vezet – a szerk.). Kitért arra, hogy ugyan már több éve ültettek fákat, de a talaj nem kedvező, így most keresik a megfelelő fafajt, amely nem pusztul itt ki. Arra a kérdésre, hogy ha nincs szerves anyag a depónián, akkor miért vannak ott madárrajok, elmondta, ezen ő is sokat gondolkozott, a válasz pedig az lehet, hogy azért, mert a környéken fészkelő- és költőhelyek találhatóak.

A legjobb javaslatot talán Kontics Mónika balatonfűzfői önkormányzati képviselő fogalmazta meg. Mint mondta, őt az érdekli, hogy még tegnap reggel is büdös volt, és tarthatnak bejárásokat, szagolgathatják, nézegethetik, de ennek értelme nincs. Szerinte, mivel az önkormányzatok a hulladéklerakó tulajdonosai, nekik, azaz a társulásnak kellene kezdeményeznie egy teljes körű vizsgálatot, független szakértők bevonásával.

Ez az ötlet – egyelőre legalábbis – nem fog megvalósulni, a fűzfői polgármester azzal zárta a fórumot, hogy először a rendelkezésre álló dokumentumokat, észleléseket és az eddig összegyűlt nyolcszáz aláírást eljuttatják az illetékes hatóságnak, hogy az tegye meg a szükséges lépéseket az ügyben.

Drahos Nikolett

Hozzászólások

hozzászólás