A Nézőpontváltó Egyesület szakmai partnere, a Nem vagy hibás produkció példaértékű témáról, a gyermekkori molesztálásról, szexuális bántalmazásról szóló kortárs dráma létrehozásán dolgozik. Az előadás után pszichológus szakértő bevonásával, interaktív edukációval segítik a közönséget a traumatizáló abúzus utólagos felismerésében.

A visszaélés – idegen szóval abúzus – általános, jogilag vagy erkölcsileg elítélő felhangú kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre – többnyire folyamatosan gyakorolt rossz bánásmódra –, amikor valaki önző módon, más kárára visszaél valamivel, valakit vagy valamit helytelenül „használ”, azzal helytelenül, többnyire tiltott módon bánik. Lásd még: az angol „abuse” szó elítélendő bánásmód-jelentéstartalmát.

Jellegénél fogva az abúzus többnyire titokban történik és nem ritkán bűncselekmény.

Mik lehetnek a visszaélések?

  • Szexuális visszaélés: nemi erőszak, zaklatás
  • Fizikai visszaélés: erőszak, kínzás, vallatás
  • Érzelmi, lelki visszaélés: megalázás, megfélemlítés, zsarolás
  • Kábítószerrel való visszaélés: drogfogyasztás, szenvedélybetegség
  • Gyermekkel való visszaélés: sérülés, fájdalom okozása, megrontás, nemi erőszak
  • Házastárssal való visszaélés: családon belüli erőszak
  • Idősebbekkel szembeni visszaélés: öregek otthonában, velük szemben elkövethető méltánytalanságok
  • Jogokkal való visszaélés: emberi jogok megsértése
  • Nyelvvel való visszaélés: trágár beszéd, hazugság, metafora
  • Állatokkal való rossz bánásmód: kegyetlenkedés, állatkínzás

(Wikipédia)

Nem vagy hibás

Manapság egyre gyakrabban hallunk olyan történeteket, amelyben a fizikailag, mentálisan és lelkileg sérült károsultak tárják a világ elé a velük életük során bármikor megesett, addig tudatosan – és saját, családi vagy mikrokörnyezeti érdekében sikeresen – eltitkolt (bűn)cselekményt.

Vajon miért?

Ezek a coming out-ok kisebbítik-e a bűntudatot, amely minden, bármilyen visszaéléssel érintett áldozatban él?

Tud-e rajtuk segíteni a közüggyé tétel, az értő meghallgatás?

Elégtételt szolgáltathat-e a társadalom azzal, hogy bűnösnek ítéli az abuzáló személyt?

A nyilvánosság visszatartó erő lehet-e?

Nem tudjuk.

Talán.

De beszélgethetünk róla és talán igen, ha kimondjuk: nem vagy hibás. Te nem direkt lettél áldozat, nem kiprovokáltad a veled megtörténteket, hanem egy elvetemült vagy tudatlan személy, beteg elme önös erőszaka tett azzá.

Az idő pedig fogy, gyilkosul elveszi a jelent, megöli a jövőt. Ki a felelős ezért, ki tehet minderről?

Ennek az ön-, illetve általános áldozathibáztatásnak a megszüntetésére tesz kísérletet a Gaál Ildikó rendezésében színpadra kerülő Nem vagy hibás című kortárs dráma.

A történetben egy kislány felnőtté válását láthatjuk több idősíkon. Egy olyan kislányét, akinek felnőttként kapcsolatteremtési problémái, párkapcsolati zavarai vannak, aminek maga sem érti az okát. A történet során lassan megnyílik a tudatalattija és az addig elfojtott emlékezet apránként feltárja számára és megérteti vele, hogy élete első erotikus eseménye tabu. Valójában nem történt semmi, mégis minden örökre megváltozott.

A főszereplő: Koltai Róbert

Az apát és nagypapát megformáló Koltai Róbertet, legyen Gyula bácsi, aki sose hal meg, vagy Galamb Sándor, aki a főnöke félrelépését próbálja elkenni, vagy akár Bajusz János, ki a gőzöst igazítja, de akár a Columbo felesége-szerűen láthatatlan Kálmán bácsi is lehet Ökörapátiból, minden szerepében, minden karakterében imádja a közönség.

Ezekben a hetekben azonban tőle szokatlan szerepet próbál a művész a K11 Művészeti és Kulturális Központban.

Az atyai nevelést gyökeresen félreértelmező és a lányát önmagának kisajátító apa karakterében a színész brillírozik a próbákon. A nehéz téma ellenére is megcsillantja humorát a játékában, ez a garanciája annak, hogy a dráma nem tragédiaként, hanem további kérdések felvetéseként, talán tabulerántó társadalmi párbeszédként fog megmaradni, illetve az alkotók szándéka szerint tovább élni a közönség körében.

A Gaál Ildikó rendezésében színpadra kerülő kortárs drámában a normál szülői attitűdtől elütő viselkedés a szerepformálás része, ezért Koltai Róbert kedvelői továbbra is fenntartások nélkül rajonghatnak a színművészért.

További szereplők: Szalontay Tünde (anya), Maizácz Fanni (lány) és Mucsi Kristóf (fiú). Az előadás zenei vezetője Darvas Ferenc, látványtervezője Mucsi Balázs, #me too szakértője Sebestyén Eszter pszichológus, a verseket Vörös István írta.

Hozzászólások

hozzászólás