Július utolsó napján szokatlan akcióra került sor Veszprémben, rendőri biztosítás mellett mentőhelikopter szállt le a vörös templom előtti közlekedési csomópontban, hogy egy azonnali életmentő műtétre szoruló szívbeteget Zalaegerszegre szállítson. Az utána következő napokban felkapta a történetet a helyi és az országos média, és mindenki azt kérdezte, miért nem használják a mentők a tavaly decemberben átadott onkológiai centrum tetején kialakított leszállóhelyet.

Kerestem én is dr. Dávid Gyula főigazgató főorvost, de mivel szabadságon volt, augusztus 4-én e-mailben küldtem el a kérdéseimet, amelyekre most érkezett válasz. A levelezést – amely valójában egy írásban lefolytatott interjú – itt olvashatják.

Tisztelt Főigazgató úr!

A helikopter-leszállóhely engedélyezésével kapcsolatban kialakult, lassan országossá dagadó sajtóhisztéria miatt arra kérem Önt, hogy segítsen nekünk tiszta vizet önteni a pohárba. Úgy gondolom, a kedélyeket akkor lehetne a leggyorsabban megnyugtatni, ha a közvélemény egyértelmű tájékoztatást kapna az engedélyezési eljárás menetéről és arról, hogy hol tart most a folyamat. Azok a válaszok, amelyek szerint az ötös besorolású repülőtérnek speciális követelményrendszert kell teljesíteni és az engedélyezés még hónapokig húzódhat, csupán arra jók, hogy egy, a vasárnapihoz hasonló rendkívüli eset apropóján az emberek idegesen felkapják a fejüket, és pontos információk híján egy újabb megosztó társadalmi színjáték szereplőivé váljanak.

Tudom, hogy jelenleg a szabadságát tölti, mégis arra kérem, hogy ha eljut Önhöz ez a levél, szíveskedjen az alábbi kérdésekre válaszolni.

Köszönettel:

S. Bonnyai Eszter

1. Hornyák főorvos március 18-án interjút adott portálunknak, abban ezt nyilatkozta: „Ahhoz, hogy itt leszálljon bármi, nagyon komoly személyi és műszaki feltételeknek kell megfelelni – reptérparancsnok, tűzoltóság, egyebek –, ennek alapján kaphat csak működési engedélyt a fogadópálya. Ezen engedélyek beszerzése csak az épület műszaki átadását és használatbavételi engedélyének kiadását követően lehetséges, így ezt a folyamatot csak márciusban indíthattuk el.” Jól értem, hogy az intézmény csak márciusban, az onkológia használatbavételi engedélyének kiadását követően tudta elindítani a repülőtér engedélyeztetési eljárását? Mi az engedélyezési eljárás előírt menete, mely szakhatóságok jóváhagyását kell a kórháznak beszerezni, mielőtt használatbavételi, majd üzemben tartási engedélyt kér a Légügyi Hivataltól?

2. Melyek a legfontosabb szakhatósági kikötések, mely szakhatóságok hozzájárulását kapták meg eddig és melyekét nem, ez utóbbiaknak mi az oka? A hivatali ügyintézés időigényessége, vagy konkrét kifogások is felmerültek?

3. Az esetleges szakhatósági kifogások orvosolhatóak-e kórházi hatáskörben, ki fogja azokat megoldani, mikorra és miből (van-e rá fedezet)?

4. Amennyiben a kórház megkapja az üzemben tartási engedélyt, lesz-e elegendő költségvetési forrása ahhoz, hogy az egész létesítményt a Légügyi Hivatal engedélyének megfelelő módon működtesse?

Augusztus 17-én még egy pár soros levelet írtam:

– A fenti négy kérdést egy ötödikkel is kiegészíteném, hivatkozva az Indexen két napja megjelent írásra a magyar kórházak adósságállományáról. A cikkben a veszprémi kórházról nincs említés, ami akár jó is lehet (bocsánat, ezt nem tudtam kihagyni). Szóval az ötödik kérdés:

5. Mekkora adósságállomány nyomja jelenleg a Csolnoky kórházat, részesültek-e a tavalyi konszolidációból, és ha igen, mekkora összeggel?

Íme a válaszok augusztus 25-én:

Kedves Eszter!

A „sajtóhisztériát” és a „társadalmi színjátékot” nem szeretném minősíteni – intézményünk feladata a biztonságos és folyamatos betegellátás, amit minden igyekezetünkkel teljesítünk is.

A repülőtér engedélyezési eljárását valóban csak az épület használatbavételi engedélyének megszerzése után lehet megkezdeni. Intézményünkben ez – egy reptér engedélyezésre és működtetésre is jogosult – szakértő megbízásával megtörtént, irányításával a folyamat a tervek szerint zajlik. Kifogások eddig nem merültek fel, a szükséges intézkedések megtörténtek, megtörténnek.

A légi mentés ebben az átmeneti időszakban is megbízhatóan működik az OMSZ-szal közösen kialakított ellátási protokoll szerint.

(Megjegyzem, a rendkívüli eset kapcsán a feladatukat együttműködve és bravúrosan végrehajtó közszolgák – rendőrök, mentők, kórházi dolgozók – a sajtóban nem sok méltatásban részesültek, holott megérdemelték volna és büszkék lehetnénk rájuk.)

Az intézmény költségvetése fedezetet biztosít az eljárások lefolytatására, majd az V. osztályú repülőtér működtetésére is.

Kórházunk adósságállománya a megyei kórházak átlaga alatti és még biztonsággal kezelhető mértékű. Adósságkonszolidációban több alkalommal is részesültünk, ami talán nem meglepő az ágazat – közismert – évtizedes alulfinanszírozottsága mellett. Reményeink és számításaink szerint jelentősen javítja majd a kórházak gazdálkodását, likviditási helyzetét az idén augusztustól mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban 20%-kal megemelt finanszírozási díj.

Üdvözlettel:

Dávid Gyula

Két nappal az előtt, hogy dr. Dávid Gyula válaszait megkaptuk, Kész Zoltán független parlamenti képviselő eljuttatta szerkesztőségünkbe azt a levélváltást, amely közte és Balog Zoltán „emberminiszter” között zajlott. Ő augusztus elsején fogalmazta meg a kérdéseit. Ez is egy adalék a heliport történetéhez.

„Tisztelt Miniszter Úr!

A Veszprém megyei kórház egyik épületének tetején modern helikopter-leszállóhelyet alakítottak ki az onkológiai centrum közelmúltbeli megépítésekor. A leszállóhely azonban nem segíti a sürgősségi osztály munkáját, nem emeli a sérültek, betegek gyógyulási esélyeit, mert nem üzemel.  Kórházi információk szerint V-ös fokozatú  repülőtérnek minősül, amelynek működési engedélyéhez olyan szigorú feltételeknek kell megfelelni – reptérparancsnok, tűzoltóság, egyebek –, amelyek jelenleg nem adottak.

A megyei kórház udvarán a beruházás megkezdéséig létezett egy szabad mezős leszállópálya, amely rendszeresen fogadott mentőhelikoptereket. Jelenleg azonban a gépek a kórháztól több kilométerre szállhatnak csak le, onnan a sérültet mentőautó szállítja az intézménybe. A közlekedési dugók miatt a szállítási idő oly mértékben megnövekedik, hogy az már közvetlen életveszélyt okoz. Július 31-én például a mentőhelikopter inkább a megyeszékhely belvárosában egy körforgalomban szállt le, hogy a beteg időben kórházba kerülhessen.

A veszprémiek elfogadhatatlannak tartják, hogy az egyébként rendkívül hasznos onkológiai centrumos fejlesztés következtében emberéletekben mérhető károkat szenvedett a megyei sürgősségi betegellátás.

Kérdezem miniszter urat, hogy számíthatunk-e az európai uniós forrásból megvalósult beruházás teljes befejezésére, a repülőtér üzemképes állapotba hozására és beindítására? Ha a repülőtér üzemelni kezd, az állam fedezi-e az üzemeltetési költségeket, vagy azt az egyébként is forráshiánnyal küzdő egészségügyi intézménynek kell biztosítania?

Tisztelettel várom miniszter úr válaszát a fenti kérdésekre.

Kész Zoltán

független országgyűlési képviselő”

„Tisztelt Képviselő Úr!

Az Ön által feltett ’Mit tesz a kormányzat a veszprémi mentőhelikopter-leszállóhelyért?’ című írásbeli kérdésre – Balog Zoltán miniszter úr megbízásából – az alábbi választ adom.

Tájékoztatom, hogy az egészségügyi intézmények épületeinek tetején elhelyezett helikopter-leszállók működési engedélyezési eljárásának jogszabályi alapja a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet. E rendelet szerint V. osztályú repülőtér a polgári célú nem nyilvános, futópályával vagy helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér, amelyről vagy amelyen kizárólag egészségügyi mentőrepülés végezhető. Az engedély kérelmezésének feltétele minden, a jogszabályban előírt feltétel teljesítése. A dokumentumok beadása után indul a szakhatóság engedélyezési eljárása.

A veszprémi Csolnoky Ferenc kórház onkológiai tömbjének tetején megépült V. osztályú repülőtér használatbavételi és üzemeltetési engedély kérésének elkészítéséhez az intézmény egy mintegy 40 pontból álló feladatlistát állított össze, amelynek teljesítésén folyamatosan dolgoznak, hiszen mindenkinek – a kórháznak, a betegeknek és a légi mentőknek is – érdeke, hogy mielőbb használhassák a helikopterleszállót.

Az onkológiai tömb kivitelezésének megkezdése óta a kórház az Országos Mentőszolgálattal (a továbbiakban: OMSZ) egyeztetett módon, ideiglenes leszállóhelyen biztosította a légi mentést Veszprémben. Az OMSZ kialakította a megfelelő eljárási rendet a késedelem nélküli biztonságos betegszállítás érdekében.

A helikopter-leszállóhely üzemeltetése – csakúgy, mint bármely más egészségügyi intézmény vonatkozásában – az intézmények költségvetésében biztosított. Ugyanúgy része az intézmények feladatainak, mint például a fűtés, étkeztetés, takarítás és egyéb, nem közvetlen egészségügyi feladatok biztosítása. A kormány a központi költségvetésből az egészségügyi ágazat részére folyamatosan bővülő finanszírozást nyújt, így idén növekedett a díjazás a járó- és a fekvőbeteg-ellátásban is.

Tisztelettel:

Rétvári Bence

államtitkár”

Ami minket illet, kivárjuk! Nagy öröm lesz beszámolni majd az első landolásról.

Hozzászólások

hozzászólás