Fájdalmasan ostoba viták folynak a közösségi oldalakon a halloween, a halottak napja és a mindenszentek ünnepének összemosásáról, mémek szellemeskednek imigyen: „mi majd akkor ünnepeljük a halloweent, ha az amerikaiak a busójárást”, vagy éppen a „nekünk nem ünnepünk a halloween, hanem a halottak napja”. E három ünnep ugyanakkor részben egymásra épül, de egymástól független, mindhármat különböző, egymás utáni napon tartjuk.

Október 31.

A halloween a tévhitekkel szemben nem amerikai, hanem európai szokás. A kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok, a halálisten ünnepe volt október 31-én. Régen úgy tartották, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és a holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, hogy elijesszék őket, jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amelyekben egész éjjel gyertya égett. A töklámpás állítólag egy régi ír mondában szerepelt, amelyben Lámpás Jacknek, egy részeges, agyafúrt naplopónak sikerült kicseleznie az ördögöt.

„A pórul járt ördög végül megígérte Jacknek, hogy sohasem fog a pokolra kerülni. Azonban amikor Jack meghalt, a mennybe nem engedték be bűnös élete miatt, az ördög viszont a pokolba sem akarta befogadni, így lelke a menny és a pokol között rekedt. Végül az ördög megszánta Jacket, és egy örökké izzó fadarabot dobott neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Jack az izzó parazsat egy kivájt karórépa belsejébe tette. Lelke azóta is e répalámpás fényénél keresi a megnyugvást” – szól a legenda.

November 1.

Mindenszentek az üdvözült lelkek emléknapja. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe, Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap. Ezen a napon keresztény országokban az a szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi a katolikus egyház szertartása szerint. Egyes térségekben szokás volt azt figyelni, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint ő hal meg előbb a családban. Vannak, akik úgy tartják, hogy azért gyújtanak gyertyát a sírokon, hogy a tévelygő, kiszabadult lelkek visszataláljanak sírjaikba, és ne kísértsék az élőket. Régi keresztény hiedelem volt, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért sok helyen ilyenkor nekik is megterítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban.

eszekitemeto

November 2.

Halottak napja a mindenszentek ünnepéhez szorosan kapcsolódó keresztény ünnep, az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben lévő hívek napja. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, és a 14. században vált hivatalossá. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatóriumbeli szenvedéseik enyhítésének katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Hozzászólások

hozzászólás