Magyarok milliói borultak egymás nyakába szerda este. Fáklyás menet, sör, örömmámor. Három gólt rúgtunk a portugáloknak. Kaptunk is ugyanennyit, de kit érdekel, elsők vagyunk az Európa-bajnokságon a csoportunkban, veretlenül bejutottunk a 16 közé.

GERAZOLI – jelent meg a Facebookon az első góllövő neve, így egyben, csupa nagybetűvel. Meg Dzsudzsi. Viccesen becézve. A mieink, nem kérdés. Magukon kívül tomboltak még a svájci magyarok is, csoportokba verődve a magyar–portugál meccs alatt és után. Napok óta senki sincs az edzőtermekben. Mindenki a futball-Eb-t nézi. Sokan a helyszínen, Franciaországban, a tömeg itthon a tévé előtt vagy nagy kivetítőkön.

Nem állítom, hogy engem is elkapott volna a futballőrület, de azért egy kicsit megcsapott. Szeretek minden őrületet, sajnos. De be kell vallanom, inkább a kézilabdát és a kosárlabdát preferálom, mert sokkal gyorsabbak és közvetlenebbek az akciók, a közvetítések is nagy közelképekkel operálnak. A futballban meg mit látunk? Apró emberek sokasága rohangál a hatalmas pályán, számomra követhetetlen szabályok szerint. Aztán egyszer csak szerencséje van valamelyik csapatnak, és ott a gól. Ezúttal nekünk volt nagy szerencsénk. A portugáloknak kellett utánunk futni. A Facebookot bejárta a videó, ahogy Ronaldo dühöng a sorban bekapott gólok után. Holott nagyszerű játékosokból áll a portugál csapat. Ahogy a miénk is egyre jobb, végre, valami csoda folytán. És rúgtunk három szép gólt, igaz, hogy Dzsudzsák két gólja lepattanó labda volt, belenyúltak a védők és becsapta a kapust. Szerencsénk volt, na. Végre. A gondviselés adománya. Most aztán tombolhat és igazolást nyer a futballszenvedély. Rengeteg boldog szurkoló, köztük a veszprémi állatkert elefántjai is, fejükön a magyar zászlóval. Ujjongó fiatalok és öregek boldogan lengetik a zászlót. Végre egy edző, aki jó csapatot csinált a fiainkból. Bernd Storck tudja motiválni őket, és a fiúk is egyre profibbak. Rajtuk az ország, mit az ország, a világ szeme. Olyan feszült légkörben dolgoznak, mint bevetésen a harci pilóták. Ha a veszprémi Kádár Tamás játszhatott volna balhátvédként ezen a meccsen, akár még győzhettünk is volna. Nélküle azon a poszton lyukasak voltunk, sok veszélyes támadás onnan indult.

Lehet filozofálni, kitárgyalni a látottakat. Mindezek után nyilvánvaló, mérhetetlenül megkönnyebbülünk ezekben a hetekben. A média sutba vágja a témákat, amelyek neurotizálják a nemzetet: migránsok, maradnak-e a britek az EU-ban vagy sem, korrupció, unokatesók, rokonok stb. A nemzeti bank elnöke munkájának megítélése helyett most az edző munkájáról vitatkozik a nép, ami sokkal megnyugtatóbb. A futball téma minimális szakértelmet igényel. Vele kapcsolatban lazán lehet állást foglalni, véleményt nyilvánítani, megoldásokat javasolni, anélkül, hogy az embert mindjárt besorolnák jobbra vagy balra, radikálisnak bélyegeznék, vagy valamiképpen gyanússá válna. Egyszóval, lehetőséget ad, hogy az emberek közügyesdit játsszanak a politizálás minden kínja nélkül. Olyan ez a játék elsősorban a hímnemű felnőtteknek, mint a kislányoknak a babázás: pedagógiai tréning, csapatépítő tréning, amely tudatosítja bennük a szerepüket.

A közvéleménynek még soha ekkora szüksége nem volt egy jó nagy Európa-bajnokságra, mint most. Óriási, mennyit fejlődött a magyar csapat ezen az Eb-n. Le a kalappal! Tény, eddig a magyar–portugál volt a legjobb meccs, a legfordulatosabb, és a legtöbb gól is ezen esett. Dzsudzsák éppen most azt nyilatkozta az egyik tévécsatornán, hogy alig várják a következő ellenfelet. Hát még mi!

Hozzászólások

hozzászólás