Több internetes portál foglalkozik Szabó Péternek azzal a mondatával, hogy a VLS Veszprém NB III-as labdarúgói menjenek el dolgozni, vagy kérjenek segélyt.

A klub ügyvezetőjének mondandója leírva nem adja vissza a vezető valódi érzéseit, hangulatát, de akik ismerik Szabó Pétert, azok tudják, hogy ő ezt szomorúságában, kiszolgáltatottságában, tehetetlenségében nyilatkozta és nem mint keménykezű, szívtelen sportvezető, aki most elhajtotta a főleg fiatalokból álló játékosait.
Rákényszerült erre a döntésre, mert nem volt más választása. Nem ígérgetett, nem simliskedett – ahogy ez szokás a magyar futballban –, hanem meghozta a neki is fájó döntést, hiszen újonc csapatot kellett most feloszlatnia, mert elfogyott a pénz. Történt mindez akkor, amikor másodosztályú terveket dédelgettek Pető Tamás edzővel és felcsillant az esély, hogy épülhessen a csapatnak egy új otthona, mert a régi olyan állapotban van, mint a hatvanas évek elején, amikor elkészült.

Bizony, ebben a helyzetben a kicsik tönkre mehetnek – más sportágban is –, a nagyok túlélnek. Lám-lám, csak az NB I játszhat tovább, a többieknek vége. Fent vannak milliók vírusszűrésre is, lent már nincs fizetésre sem…
Persze, a médiumok most mindenre rárepülnek, mert nincs sportesemény. A rosszindulatúak, futballellenesek pedig a kommentekben ütnek-vágnak, mert mindent egy kalap alá vesznek. Nekik jelezném: az NB III még véletlenül sem az élvonal, de még csak nem is a másodosztály, ami a fizetéseket illeti. Ebben a mezőnyben ebből a jövedelemből nem lehet családot eltartani, legfeljebb reménykedni abban, hogy egyszer ezek a gyerekek valamikor feljebb léphetnek és több lehet a bevételük. Akik meg irigylik tőlük még ezt a keveset is, azok bátran jelentkezzenek az NB III-as klubok vezetőinél, hogy futballozni akarnak…

Donát Tamás

Az előzményekről itt olvashatnak (a szerk. megj.).

 

Hozzászólások

hozzászólás