Minden veszprémi kedvence, a városháza két épülete között álló, korsójából vizet öntő Zsuzsi ötvenöt éves lett. Alkotója, R. Kiss Lenke pedig éppen május 13-án töltötte volna be a kilencvenet. Ebből az alkalomból – a szeles idő ellenére – a lokálpatrióták maroknyi csapata gyűlt össze a szobornál.

A program szervezői, a Művészetek Háza és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata még az ősszel döntöttek úgy, hogy méltó módon emlékeznek meg az eredetileg Korsós lány című szoborról és alkotójáról. R. Kiss Lenke a Korsós lány készítése kapcsán látogatott a megyeszékhelyre 1961-ben, és 1964-ben végleg veszprémi lett, mert a város meghívására Rákospalotáról a családjával együtt ide költözött.

A megemlékezésen az irodalomtörténeti társaság tagozati titkára, Farkasné Molnár Csilla elmondta, hogy az esemény egyúttal egy országos rendezvénysorozat része is: a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére ezen a hétvégén országszerte szeretnék felhívni a figyelmet a történelmi és nemzeti emlékhelyekre.

Köztéri szobrász, s igazi világa a kisplasztika, ez a kettősség ellentmondásnak is tűnhet – mondta megemlékezésében László Péter művészettörténész. – Ám nagyméretű szobraiban is ott rejlik az intimitás. Nemegyszer kisplasztikában született meg egy-egy szobra, megőrizve a személyes lírai jelenlét melegségét, amely a nagyobb méretek és terek törvényeit követve később lett köztéri alkotás. Minden műve mélyén, egyetlen gyökérzetből kinőve ott rejlenek azok a jellemvonások, amelyek felismerhetővé teszik alkotójukat, mert R. Kiss Lenke egyéniségét, teljes lelkét lehelte műveibe… Nem véletlen alkotásainak kedveltsége… Egy-egy apró mozzanat intimitása s a szélesen kezelt, végtelenül egyszerű formák olyan sajátos ötvözete minden műve, hogy úgy válnak egy gondolat, egy érzés, egy típus általános érvényű életre keltőjévé, hogy személyes gesztusokkal fejeznek ki valami általánosabbat. A személyes, a köznapi hangra misztikus fátyolként borul rá az általános érvényű szellemiség. Ezek az alkotások csaknem olyan időtlenek, mint az egyiptomi szobrok, amelyeket olyannyira csodált.

R. Kiss Lenke Biharillyén született 1926-ban. 1956-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, és a főiskoláról kikerülve szinte folyamatosan dolgozott. Az 1965 márciusában a Veszprémi Egyetem aulájában kiállított huszonhét munkájából tíz köztérre került. A művésznő 1974-ben gyűjteményes kiállítással mutatkozott be Ajkán, Tapolcán és Várpalotán, valamint Veszprém dániai testvérvárosában, Gladsaxe-ban. A testvérmegyei kapcsolatok keretében Merseburgban Gopcsa Katalin művészettörténész rendezte meg kiállítását 1977-ben. 1967-ben és 1977-ben Egry József-díjat kapott. A szobrásznő 2000-ben hunyt el.

Az ünnepséget Molnár Erzsébet veszprémi írók és költők műveiből álló válogatása tette bensőségessé, amit Rábai Zsanett és Habóczky Máté tolmácsolásában hallhattak a megjelentek. Fuvolán közreműködött Hégely Nóra.

Itt megnézhetik, hol állnak R. Kiss Lenke köztéri szobrai.

Hozzászólások

hozzászólás