A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Ma van az energiahatékonyság világnapja.

Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40–50 százalékkal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas, 20, vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonnányi CO2-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna, egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2°C alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti CO2-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO2-kibocsátásunk mérséklésében – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, aminek a 80 százalékát azonban a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja. Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel egymillió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40–50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.

A szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 m2-es, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család CO2-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülhetné el. A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 ezer MJ/menergiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m2 energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel négyszázszor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Hozzászólások

hozzászólás