Hazánkban több százmillió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, holott csak a tető hőszigetelésével fűtésszámlánk akár 10 százalékát is megspórolhatjuk, ami országos szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet havonta a fűtési időszakban. A Knauf Insulation és a Tetőépítők Egyesülete az energiahatékonysági világnapon arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be: azok 80 százaléka ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő.

A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is számottevő energia távozik feleslegesen.

Az energiahatékonyság kérdése nem úri muri

Ma van az energiahatékonysági világnap, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy Földünk készletei végesek és az energiapazarlásnak komoly következményei lesznek. Ha ez a felvázolt, nem is olyan távoli jövő mégis túl távolinak tűnik ahhoz, hogy mindennapjaink részévé váljon az energiahatékonyság, rezsiszámlánkon biztosan érezzük, ha otthonunk energiapazarló. Egy friss felmérés szerint ugyanis Magyarországon mindössze minden ötödik lakás állapota megfelelő energiahatékonysági szempontból. A Knauf Insulation és a Tetőépítők Egyesülete arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes odafigyelnünk arra, hol szökik a meleg házunkból.

Füstbe ment rezsi: a tetőn át távozik az elpazarolt energia negyede

A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka padlón, 25 százaléka pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről.

Becsléseink szerint Magyarországon nagyságrendileg 350 millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra több mint kétmillió családi házon – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója. – Megfelelően hőszigetelt tető esetén viszont korábbi fűtésköltségünk akár 10 százalékát is megtakaríthatjuk. Így ha azt vesszük, hogy egy átlagos, nem energiahatékony családi ház fűtésköltsége elérheti az 50 ezer forintot is havonta, akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk, csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez szén-dioxid kibocsátásunkat is hasonló nagyságrendben csökkentené.

Nem mindegy, milyen tető van a fejünk felett

2018. január 1-jén lép hatályba az a jogszabályi szigorítás, melynek értelmében már a tisztán önerős építkezések esetén is az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó új előírások alkalmazandók. Az előírt U-érték (hőátbocsátási tényező) a minél alacsonyabb lambda (hővezetési tényező) értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságú hőszigeteléssel tartható be.

A Tetőépítők Egyesülete azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy tényleg a várt eredményeket hozza a felújításba fektetett pénz és energia, nem elég az, hogy minőségi anyagokat használunk, de fontos, szerepe van a tervezésnek és a kivitelezés minőségének is.

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy 5–6 éves tetők a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt javításra szorulnak – mondja Nemes András okleveles építőmérnök, a Tetőépítők Egyesületének tiszteletbeli elnöke. – Ha a tető rosszul kivitelezett, nagyon nehéz és költséges kijavítani. Amennyiben azonban megfelelő rétegrenddel, minőségi, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező anyagokkal, szakszerű kivitelezéssel készül és jól átszellőztetett, akkor egészen biztosan jól működő, energiahatékony tető lesz a fejünk felett.

 

A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Március 6-a 1998 óra az energiahatékonyság nemzetközi napja, amelynek célja, hogy a tudatos energiafelhasználásra ösztönözzön. Az épületek energiahatékonysága azt jelenti, hogy kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint az energiahatékonysági beruházás előtt. A szigeteletlen falak, tetők, az elavult fűtőberendezések és a korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen az üvegházhatás legalább 50 százalékáért a szén-dioxid kibocsátás felelős, így energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz. A növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet szén-dioxid kibocsátás miatt a klímaváltozás öngerjesztő folyamattá válik.

(forrás: Premier Kommunikációs Iroda)

Hozzászólások

hozzászólás