Van-e bármi haszna és értelme a humán tudományoknak? – tette fel a kérdést Horkay Hörcher Ferenc egyetemi tanár, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója kedden este Veszprémben a Tudomány kultúrája című előadás-sorozat vendégeként a várban, a Pannon Egyetem épületében.

Az antik kortól a középkoron és a reneszánszon át a 21. századig ívelő egyórás áttekintés választ adott a kérdésre: természetesen igen, de a haszon nem gazdasági, hanem emberi vonatkozásban jelentkezik.

Humán tudományok nélkül nem létezne a mai értelemben vett nyugati demokrácia és polgárság – hangsúlyozta az előadó. Utóbbi, mint a társadalmi stabilitást jelentő „tőkesúly”, a jövő Európája számára is kulcsfontosságú.

A polgár, a politika és a humán tudományok egymáshoz való viszonyának elemzése fontos dolgokra mutatott rá. Egyebek között arra, hogy a polgárnak lenni nem társadalmi rang, hanem életforma, amit „csinálni” kell, gondolkodásmód, a szokáserkölcs szerinti viselkedés, műveltség és nem utolsósorban a közösség ügyeiben való részvétel, a köz javát szolgáló döntéshozatal és a döntések szerinti életvezetés. Egyfajta többletigény a mindennapok létfenntartási szükségleteihez képest, szellemi luxus, messziről észrevehető úriemberség.

Hiba a polgár fogalmát az értelmiség vagy a társadalmi középosztály fogalmával összekeverni – magyarázta egy kérdésre válaszolva az előadó. Az értelmiség fogalomköre ugyanis nélkülözi a társadalmi viszonyrendszert, ami a polgári lét egyik legmeghatározóbb sajátossága, a klasszikus értelmezés szerinti polgári középosztály pedig a mai Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Polgárok azonban szerencsére vannak, és bár a nevelés terén súlyos deficit, sőt válság mutatkozik, ahogyan azt dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem dékánja hozzászólásában megjegyezte, bárkinek lehetősége van rá, hogy önmaga kiteljesedése által, a közösséget szolgálva maga is polgárrá váljon.

Hozzászólások

hozzászólás