Politikai elemzők szerint elképzelhető, hogy a kormány által lenézett, kisemmizett, átvert társadalmi csoportok egymásra találnak. Ha így lesz, az egymás érdekeit felismerő, támogató és segítő ágazatok lesznek azok, amelyek meghátrálásra, visszakozásra kényszeríthetik a kormányt.

Hogy ebben az összefogott társadalmi erődemonstrációban játszanak-e egyáltalán és mekkora szerepet a szakszervezetek, az nagyon kétséges. Vizl Péterné, az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezete (EDFSZ) elnöke szerint a szakszervezeti tehetetlenség legfőbb oka, hogy külön utakon járnak. A veszprémi székhelyű országos egészségügyi érdekképviselet vezetője úgy látja: nem egyformán elégedetlenek a különféle kamarák, szakmai szervezetek, szakszervezetek vezetői, és többnyire nem is szolidárisak egymással.

– Az egészségügyben túl vagyunk a huszonnegyedik órán, még az azonnali gyorssegély is elkésett lenne. Tagjainktól tudom, hogy egy teljes generáció hiányzik már a gyógyításból, és ez hosszú távon tragikus. Legalább annyira, mint az, hogy nincsenek szakdolgozók sem a kórházakban, nincs elég ápoló, aki bennünket és a hozzátartozóinkat gondozna a kezelés ideje alatt.

Vizl Péterné szerint ebben a súlyos helyzetben külön utakon jár és próbál elérni valamit az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, valamint a rezidensek, a fekete ruhások és a sok, újonnan bejegyzett szakszervezet. A külön-külön elhangzó és sokféle hangnak azonban nincs súlya és nincs ereje. A megosztottság egyenes út a sikertelenséghez. Úgy véli, a kormánynak épp ez a célja, hiszen így a szakszervezetek és az elégedetlenkedő csoportok szétaprózzák magukat, a megosztottak javaslatait pedig sokkal könnyebb lesöpörni az asztalról.

– Mindez nemcsak az egészségügyre, hanem valamennyi ágazatra jellemző, a megosztottság az egész magyar társadalomra vonatkozik. Minden érintettnek, minden elégedetlennek egységesen kellene fellépni, és megérteni, hogy nem elég panaszkodni, félni, a másikra várni, mert ezzel korábban sem lehetett és most sem lehet orvosolni a kialakult helyzetet. Mindebből kitetszik, hogy az EDFSZ nem ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy „mi nem állunk be senki mögé, mögénk álljon be mindenki”. Meggyőződésünk, hogy ki kell állnunk egymás mellé, egymásért, és véletlenül sem egymás mögé. Az EDFSZ munkavállalóinak javaslata alapján úgy látjuk, hogy az egészségügy helyzetének változásához szükség van a szerkezeti átalakításra, beleértve a finanszírozás rendszerét is. Elengedhetetlenül fontos a menedzsment racionalizálása, túl sok igazgatóra nincs szükség, arra viszont igen, hogy a feladatokat több ember és magasabb bérért végezze, illetve hogy kifizessék az elmaradt juttatásokat mindenkinek, a vállalkozóknak is. Mivel jelenleg nincs pénz a működésre, meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyek segítségével rendbe lehetne tenni az egészségügyet – hangsúlyozta portálunknak Vizl Péterné.

Hozzászólások

hozzászólás