Az idős hölgy egyedül élt. Ugyan minden nap látogatták ismerősök és barátok, de az estéket egymagában töltötte. Egy nap csörgött a telefonja és egy kedves hang arról érdeklődött, hogy szólíthatja-e a keresztnevén. A hölgy meglepve hallgatta, hogy nyert valamilyen sorsoláson – arra ugyan nem emlékezett, hogy játszott volna.

Ha befizet 200 dollárt – hangzott a vonal végén, – hamarosan 2000 dollárral lesz gazdagabb. Másnap be is fizette a bankban az összeget, s ezt követően a hívások egyre gyakoribbak lettek. Egy idő múlva már naponta ajánlottak neki ehhez hasonló rendkívüli befektetési lehetőséget. 10–12 ezer dollárnál járt, mikor az unokahúga észrevette, mi történik.

Amikor elvitték az asszonyt kivizsgálásra, a demencia klasszikus jegyeit még nem mutatta: ugyan emlékezeti és gondolkodási folyamatai többé-kevésbé épek voltak, a betegség azonban a döntési képességeit már elkezdte beárnyékolni.

Egy friss kutatás eredményei szerint a demencia jeleit nem mutató, de a telefonos csalásoknak könnyebben bedőlő idősek a szellemi hanyatlás magasabb kockázatával néznek szembe, mint azok, akik könnyedén lerázzák a szélhámos hívókat.

Patricia Boyle neuropszichológus, a Rush Egyetem Alzheimer Központjának professzora szerint a gondolkodási folyamataik szempontjából egészséges idős emberek egy része is ki van téve az anyagi és egyéb visszaéléseknek, amennyiben a döntéshozatali képességeik meggyengülnek. Nem szükséges tehát, hogy feledékeny vagy zavart legyen valaki ahhoz, hogy a demencia legkorábbi jeleit felfedezzük nála.

A vizsgálatban résztvevő idősek – akik nem rendelkeztek demencia diagnózissal – először egy csalással kapcsolatos tudatosságról szóló kérdőívet töltöttek ki. Ebben olyan kijelentéseket kellett értékelniük, mint: „Mindig felveszem a telefont, akkor is, ha nem tudom, ki keres”, „Nehezemre esik befejezni a telefonhívásokat, még akkor is, ha egy telemarketingessel beszélek, vagy olyan valaki hív, akit nem ismerek vagy nem akarok vele beszélni”, „Ha valami túl jól hangzik, hogy igaz legyen, valószínűleg nem is igaz”, „A 65 év felettieket gyakran szemelik ki maguknak a szélhámosok”, „Amikor telemarketing hívást kapok, mindig meghallgatom az ajánlatot”.
Emellett a résztvevők évente neuropszichológiai vizsgálaton is átestek.

Összesen 16,1 százaléknál alakult ki Alzheimer-kór, és 34,2 százalékuk esetében fedeztek fel enyhe szellemi hanyatlást a kutatók. Az eredmények ráadásul arra mutattak rá, hogy akik a kérdőívben alacsonyabb tudatosságot mutattak a szélhámos tevékenységekkel kapcsolatban, nagyobb kockázattal álltak szemben az Alzheimer-kór, demencia vagy enyhe szellemi hanyatlás tekintetében. A boncolásos vizsgálatok szintén megerősítették a betegség biológiai jelenlétét.

Boyle magyarázata szerint a társas gondolkodás olyan széles terület, ami a gondolkodás, érzelemszabályozás, a másik viselkedésének előrejelzése és a saját impulzusaink szabályozása készségeit foglalja magába. Ide tartozik annak a megállapítása is, hogy a másik ember vajon megbízható-e. Ezen viselkedés összetettsége azt is feltételezi, hogy széles körű agyi hálózat áll a hátterében. Ennek károsodására utalhat, ha valaki nehézségekbe botlik a társas gondolkodás olyan területein, mint a pénzügyi döntéshozatal vagy a mindennapi feladatok elvégzése. A demencia ezen jelei pedig már az emlékezeti folyamatok károsodását és más, nyilvánvaló szellemi hanyatlást megelőzően megjelenhetnek.

Fontos lehet tehát, hogy az orvosok elkezdjék szűrni a demencia ezen előjeleit és kellő társadalmi tudatosságot érjünk el a témával kapcsolatban. Amennyiben ugyanis már az enyhe szellemi hanyatlás esetében is diagnosztizálhatnánk a betegeket, a megfelelő beavatkozások segítségével sok demenciával élő idős személlyel kapcsolatban megelőzhető volna, hogy szélhámosok áldozataivá váljanak.

A cikk elején szereplő idős hölgy esetében a rendőrség is részt vett az ügy felderítésében. A csalók azonban kitartóak voltak: hiába cserélte le az unokahúg a telefonszámot háromszor is, mindig megtalálták a hölgyet, sőt a Facebookon is írtak neki. Az idős asszony hiába szerepelt jól a gondolkodási és emlékezeti teszteken, az agyában zajló változások már kihatottak a döntéshozatali folyamataira.

A családok számára az egyetlen hatékony megoldás, ha alaposan megismerik a szélhámosok gyakori trükkjeit és felkészülnek a hasonló helyzetekre. Amennyiben az idős rokonnak bankkártyája vagy bankszámlája van, hasznos lehet, ha a közeli hozzátartozók banki sms-t kapnak a pénzmozgásokról, hogy mielőbb értesüljenek a gyanús tevékenységekről. Szerencsésebb előre felkészülni az ilyen helyzetekre, mint ha csak akkor eszmélünk, amikor már megtörtént a baj.

Forrás: felejtek.hu

Hozzászólások

hozzászólás