A választható – tehát nem egységesen, nem mindenkinek– nulladik/előkészítő osztály gondolata a 2018-as Csépe-féle új-NAT 1.0-ban jelent meg először. 2018 végén – a Civil Közoktatási Platform tiltakozásra válaszul – a minisztérium ezt írta: „A tervezet módosítása során… a felkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból”.

Mivel a Takaró Mihály neve fémjelezte új-NAT 2.0-ban a napvilágra került információk szerint ez az elképzelés ismét visszatért, úgy tűnik, a nemzetiesítéshez szorosan hozzátartozik a poroszos-katonai iskolarendszerre hatévesen még nem készen álló gyermekek szegregálása, mely a továbbiakban egy kudarcokkal teli pályára betonozza be mindazokat, akik odakerülnek.

Mindazokban a közvetlen (kormányzati források) vagy közvetett (sajtó, egyéb) kommunikációkban, melyek az ún. iskola-előkészítő (másként: nulladik) évfolyamról szólnak, annak a szempontja, levezetése, egyáltalán: említése sem történik meg, hogy ez hogyan, mi módon szolgálná azon gyermekek érdekeit, akiket nagyon komolyan érint ez a változás.
Történik mindez annak ellenére, hogy a szakma minden olyan rétege és szereplője többször is megszólalt, érvelt az ügyben, akinek a legtávolabbról is lehet érintettsége, bármilyen szintű kompetenciája. Pillanatnyi válaszaiban a kormányzat már nem is csinál titkot abból, hogy saját – úgyszintén átgondolatlan, káros, minden szakmai és érintetti tiltakozást figyelmen kívül hagyó – intézkedéseinek elkerülhetetlen következményei vezetnek mind több és több teljesen hibás, újabb szabályozási módosításhoz (jelen esetben: a kötelező hatéves kori beiskolázás, amelynek továbbra sincsenek vállalható, a gyermek érdekeit figyelembe vevő indokai).
A választható nulladik évfolyam konstrukciójának nincs még egy teljesen laikus logika mentén sem semmi értelme és haszna (a kormányzati érdek nyilvánvaló: a kötelező óvodáztatás, a kötelező beiskolázás, a mindkét szinten dermesztő pedagógushiány menedzselése létkérdés számukra), a szakmai, kétségbeesett érvekkel azonban Dunát lehet rekeszteni.

  • Az iskolára való felkészítés az óvodában hároméves folyamat, a komplex tevékenységrendszerben való gondolkodás mentén a komplex személyiségfejlesztés, kompetenciák fejlesztése történik.
  • A gyermekekkel jól képzett, főiskolát végzett óvodapedagógusok foglalkoznak, a magyar óvodai nevelés ügye európai szinten is kiemelkedő.
  • Az iskolai elvárások szerint éretlen, fejletlen gyermekek számára a további plusz egyéves óvodai fejlesztés lehetősége a kedvező.
  • A plusz egy év az óvodában éppen azt szolgálja, hogy a gyerekek az óvodában a megszokott környezetükben, az ismert óvodapedagógusokkal, akikhez érzelmileg kötődnek, és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek az érettségnek arra fokára érni, hogy a gyermekekhez való alkalmazkodásra egyre kevésbé alkalmas iskolát különösebb károsodás nélkül legalább elkezdhessék.
  • Az egyéni célzott fejlesztés megkerülhetetlen módja a differenciálás, mely az óvoda mindennapi gyakorlatának fontos része – az iskolának pedig sajnos közismerten nem sikerült magáévá tennie ezt az évtizedek óta evidens szemléletet és gyakorlatot.

A CKP álláspontja a NAT-ba bevezetni kívánt iskola-előkészítő évfolyammal kapcsolatban teljes terjedelmében itt elolvasható.

 

Hozzászólások

hozzászólás