Elszoktunk mi már attól, hogy poloska legyen az ágyban, kukac a mogyorós csokiban meg a sonkában, csavarhúzó a joghurtos pohárban, légy a levesben, penész a befőttben, svábbogár a kifliben, sült egér a cipóban. Mi csak ahhoz szoktunk hozzá, hogy vegyszer legyen az ételünkben, mert ettől van színe, szaga meg élettartama.

Már régen nem gondolkodom azon, hogy milyen vegyszerek teszik csábító színűvé a kolbászt, milyen tartósítószerektől nem savanyodik, csak keseredik a tej, és mitől sárga a mustár, piros a ketchup, rózsaszín a virsli és narancssárga a barackfagyi.

Fölösleges már azon gondolkodni, a margarin ártalmasabb-e vagy a vaj, a disznózsír vagy az étolaj, mi van a szabad gyökeimmel, az elsavasodott belső szerveimmel, ami eddig egészségtelen volt,  mára már nem az. Feljavították, megturbózták, ízesítették, tartósították. Megesszük – hozzáfűzöm, nagy élvezettel – a gyorséttermi gyönyörűségeket, álkínai trutymókot, mexikói babot meg a tájidegen kiwit, vidáman isszuk a színezőket, ízesítőket, amelyek egyre ízletesebbek.

A nyáron egy ismerősöm igazi házi, mindenféle vegyszertől mentes, természetes, egészséges, színtelen és egyben tökéletesen íztelen itallal kínált meg. A maga gyártotta üdítőitallal, amelyben volt némi őszibarack, alma meg sárgarépa. Kétségtelenül egészséges volt és teljesen íztelen, vagy már elszoktam volna a természetestől? – fanyalogtam. Hol van ebből a stabilizátor, a természetazonos színező, a fűszeraroma, emulgeátor, savópor, sűrítőanyag, a kálium-szorbát, a metabiszulfit meg az étkezési savak?

Viszont természetes anyagokból készült: bioivólé.

Nem akarok gonoszkodni, de nemrégiben olvastam, hogy egy gyógynövényekből összeállított teakeveréket vizsgáltak be szakemberek és kiderült, a mintákban a tea mellett csupa természetes anyagot találtak: madártollat, kavicsot, földet, faforgácsot, elhullott rovarok és madárürülék maradványait. Na és? Garantáltan vegyszermentes és természetes is.

Hozzászólások

hozzászólás