A sundowning az Alzheimer-kórral és a demencia egyéb típusaival társuló tünet lehet. Ilyenkor a beteg összezavarodik, ideges lesz, agresszívvá, zaklatottá vagy nyugtalanná válik általában késő délután, vagy kora este.

Az alzheimeres, demens betegek nagyjából kétharmadának lehet ilyen jellegű problémája. A sundowning a betegség bármely fázisában kialakulhat, a középső stádiumban a leggyakoribb, később pedig ritkábban fordul elő.
A sundowning gyakran hatással van az életminőségre, és fárasztó lehet a gondviselő számára.

A sundowningra jellemző viselkedésformák

  • A beteg követelőző vagy agresszív lesz.
  • Tévképzetei vannak, hallucinál.
  • Járkál, vagy elkóborol.
  • Hirtelen felindulásból cselekszik.
  • Megpróbálja elhagyni otthonát.
  • Problémát okoz számára mások megértése.
  • Problémát okoz számára olyan tevékenységek végrehajtása, amelyek a nap korábbi szakaszaiban nem okoztak nehézséget.

Mi okozza a sundowningot?

Számos dolog kiválthatja, többek között:

  • A nap végére elfárad a beteg (emiatt nehezebben viseli a stresszt).
  • Rossz megvilágítás, az árnyékok megszaporodása (összezavarhatja, hallucinációkat okozhat, különösen, ha a mindennapi tárgyak a sötétben máshogy néznek ki).
  • A demencia miatt a napi (cirkadián) ritmus felborulhat (alvási, ébrenléti szokások).
  • A reggelhez képest délután nincs annyi tennivaló (ez nyugtalanságot okozhat a későbbi napszakban).

Mit tehetünk?

A sundowning megszüntetése kihívást jelenthet, nem feltétlenül sikerül azonnal. Mindenki más és máshogy reagál. Vannak bizonyos módszerek, amelyekkel megelőzhetők, vagy enyhíthetők a sundowning epizódok.

  • Derítsük ki, hogy a tünetekért nem valamilyen egyéb dolog felelős-e (éhség, mosdóba kell mennie, fájdalom).
  • Hagyjuk a beteget pihenni a különböző tevékenységek között.
  • Ne szervezzünk programot, találkozót késő délutánra, vagy estére.
  • Ne engedjük, hogy túl sok, a zavarodottságot fokozó inger érje a tv-ből, rádióból.
  • Mikor sötétedni kezd, biztosítsunk megfelelő megvilágítást, hogy ne legyen annyi árnyék.
  • A hintaszék megnyugtató lehet.
  • Ha a beteg sétál, vagy valamilyen egyéb mozgást végez a nap folyamán, később nem válik olyan nyugtalanná, nem akar majd kóborolni.
  • Foglaljuk le napnyugtakor (segítsen vacsorát készíteni, terítsen meg stb.).
  • Tartsunk csendes pihenőt, ha az segít.
  • Csökkentsük a reggeli koffein- és cukorbevitelt.
  • Amennyire lehet, tartsunk egy állandó étkezési és alvási rendet.
  • Segíthet megtalálni a kiváltó okot és a megfelelő stratégiát, ha naplót vezetünk.
  • A szokásos esti tevékenységek (sötétítő behúzása, lámpák felkapcsolása) végzése közben a beteg könnyebben megtalálja a helyét.
  • Változtassuk meg az alvás körülményeit, vigyünk be egy kényelmes széket a hálószobába, tegyünk be éjszakai világítást, hagyjuk nyitva az ajtót.
  • Az beteg kezelőorvosa javasolhatja bizonyos gyógyszerek, antipszichotikumok, altatók, alvást segítő hormonok (melatonin) szedését a tünetek enyhítésére. Ezek segíthetnek, de szedésük súlyos mellékhatásokkal járhat, pl. szédülés, álmosság, függőség. Mielőtt gyógyszert alkalmazunk, próbálkozzunk meg más módszerekkel. Konzultáljunk a kezelőorvossal.

Hozzászólások

hozzászólás