Advent. Azt jelenti: eljövetel. Szép nyelv a magyar, abban a kis kétbetűs igekötőben benne van, hogy nemcsak egyszerűen jön – jön, amire várunk –, hanem valóban itt is lesz. És ha itt lesz, akkor érdemes várakozni.

Várakozunk hát. Ki mire. A zsidók a Szabadítóra, a keresztények Krisztus második eljövetelére, egyesek az ünnep hangulatára, mások gyermekkori emlékek újraélésére, együttlétre, közös vacsorára, látogatásra, fényekre, hangokra, egy gesztusra, egy mosolyra…

Vannak olyanok is, akik Godot-ra, reménytelenül, tehetetlenül, cél nélkül. Mindenki vár, de nem mindenki várakozik. A várakozásban már benne van annak a sejtésnek az izgalma, hogy egyszer csak itt lesz, úgy lesz.
Ne hidd, hogy te ez alól kivétel vagy! Hiszen neked is vannak kisebb-nagyobb céljaid és vágyaid. Lehet, hogy ezek csak a mai napról szólnak, lehet, hogy a későbbi életedet meghatározó események.
Neked mi most a legfontosabb?
Te mire várakozol?
Az első láng a koszorún annak szimbóluma, hogy egy lépéssel közelebb kerültél hozzá.

S. Hegyi Ilona

Hozzászólások

hozzászólás