Nagyszerű eredményt ért el a múlt hét végén a magyar labdarúgó-válogatott. A jövő évi Európa-bajnoki részvételért küzdő együttes finnországi 1–0-as győzelmével életben tartotta a továbbjutás reményét. Ami pedig a sportág hívei számára különösen örvendetes volt: Dárdai Pál csapatában két, egykor Veszprémben nevelkedett fiatal is helyet kapott. Kádár Tamás és Lang Ádám már többedszer húzhatta magára a címeres mezt, és játszhatta végig a fontos találkozót. 

Hogy ennek ellenére mégis miért szomorúak a veszprémi fociszurkolók?Nehéz erre a választ megadni. Főleg azután, hogy a 2014/15-ös bajnokság harmadik vonalában (!) télen (?) a megyeszékhely csapata bedobta a törülközőt, és tavasszal már nem is lépett pályára. Ebben az időszakban a Gyulafirátót megyei első osztályú gárdája képviselte a felnőtt labdarúgást. Abban a városban,  ahol nem is olyan régen még NB I-es meccsekre, Ferencváros, Újpest vagy éppen Győr elleni összecsapásokra tódult a nép. Ahol most az ürességtől kong az egyébként is roppant mód lepusztult városi „stadion”.

Ugyanakkor Kádár Tamás a lengyel kirakatcsapat, a Lech Poznan, Lang Ádám a nagy múltú Győri ETO játékosa. Kor- és egykori játékostársuk, Novothny Soma Olaszországban profiskodik, a fiatalabb Osváth Attila az U20-as válogatott tagjaként most tért haza Új-Zélandról, ahol a korosztályos világbajnokságon még a brazilok ellen is pályára léphetett…

Valamennyien a VFC USE – a megyeszékhely utánpótlás-nevelő műhelyének – neveltjei. S akkor még nem említettük Puskás Martint, aki a belga Cercle Brugges-ben, Kun Bertalant, aki a holland PSV Eindhovenben, Kelemen Bálintot, aki szintén Győrben, vagy éppen Tóth Bencét, aki a Puskás Akadémia színeiben rúgja jelenleg a labdát.

Egy talán nem is olyan gyenge NB I-es csapat! Jó, legyenek csak másodosztályúak – de veszprémi mezben!

Valahol azonban más az elképzelés, a sportpolitikai irány.

Az egyszerű szurkoló azonban nem érti: miért történhet meg az, hogy egy komoly focihagyományokkal rendelkező városban immár másodszor (!) szűnhetett meg a felnőtt labdarúgás? Miért van az, hogy az utánpótlás-nevelő egyesület nem a város csapatának dolgozik alá? Ha már eladják a játékosokat, akkor nem a felnőttcsapat megerősítésére költik a vélhetően nem kis bevételt? Egyáltalán, hová kerül ez a pénz? Ki(k)nek az érdeke, hogy immár másodszor vágnak neki a „jövő helyi nevelésűekből álló csapatának” az építésébe?

Pillanatnyilag megválaszolatlan kérdések ezek. Csak remélni lehet, hogy egyszer eljön az az idő, amikor a város (sport)vezetése választ ad majd ezekre az anomáliákra.

kd

Hozzászólások

hozzászólás