Megvalósul egy régi álom, egy korszerűbb, biztonságosabb, a városon áthaladó forgalmat remélhetőleg mérséklő közlekedésfejlesztés. Csak már megint kívülről, magasról, az érintetteket nem kérdezve, velük nem konzultálva, okos érveléssel nem csitítva az aggályaikat. Átnyomva, erőből.

Pedig lehetett volna jó is, így meg csak a rossz szájíz és a milliónyi sérelem marad. Bebetonozva, üvegbe öntve, megmásíthatatlanul: a fal így válik jelképpé, ami áttörhetetlenül magasodik a döntéshozók és a polgárok között. Egy nem sajtónyilvánosként meghirdetett lakossági fórumon jártunk.

Ami biztos, hogy a 8-as út Veszprém déli elkerülő útjának bővítése elkezdődött. Új körforgalmakkal és három külön szintű csomópont kialakításával érinti a körgyűrű budapesti, almádi, füredi és csatári kereszteződését. Utóbbira mostanában írják ki a közbeszerzési felhívást, a litéri elágazónál induló és a füredi csomópontig terjedő szakasz kivitelezését a Strabag nyerte el. És ami még biztos, hogy hiába a számos lakossági kérés meg igény, a 2013-ban jóváhagyott műszaki tartalomtól már nem lehet eltérni.

A Cholnoky iskolában megtartott eseményről végül is nem tiltottak ki bennünket, így szem- és fültanúi lehettünk annak, hogy a résztvevők kétségtelen igyekezete ellenére hogyan válik mégis kudarcossá egy megkésett, ráadásul sután megszervezett egyeztetés. Egyik oldalon a beruházó, a kivitelező és a tervezők képviselői, a másikon 80–100 veszprémi polgár, középen – villámhárítóként – az önkormányzat tanácsadója, aki pozíciójából eredően a városfejlesztés minden részletét ismeri.

A helyszínről.

Az iskola levegőtlen, földszinti tantermében az érdeklődők fele sem fért el, pedig sokan voltak kíváncsiak a vetített tervekre, hogy az azokhoz kapcsolódó konkrét kérdéseiket feltehessék. Némi hezitálás után felvonultunk egy második emeleti, kétszer akkora technikaterembe, ahol viszont a kivetítőt nem sikerült beüzemelni. A fórum azért elkezdődött, de a tervrajzok nélkül lehetetlen volt követni a kivitelezői magyarázatokat. Mentőötlet: vissza a földszintre, ott majd két csoportra válva mindenki láthatja, amit látni akar. Csoda, ha ekkorra már csak egy csoportnyi ember maradt? A többiek – ehh, nincs ennek így semmi értelme! – zúgolódva távoztak.

A déli elkerülő nyomvonala

A déli elkerülő nyomvonala

Kérdés:

Ismerve a lakossági jelzéseket, nem kellett volna erre jobban felkészülni? Megtisztelni a „pesti illetékeseket” meg a veszprémi polgárokat egy komolyabb szervezéssel, ad abszurdum a városházán? A város házának falai között?

A problémákról.

Nyilvánvaló, hogy a legtöbb félelem és kifogás a Cholnoky lakótelep, az Almádi út és a Kalmár tér lakóinak körében jelentkezik, hiszen a négysávossá bővülő utat meg a Cédrus Kertészetet bekebelező dupla sávos körforgalmat szabályosan rátolják a lakóházakra, az egész városrészt „befalazzák”. Megszűnik a Látóhegy felé az (igaz, szabálytalan) átjárásuk, a házak némelyikétől alig pár méterre (faborításssal, növényzettel kombinált, de zömében üveg) zajvédő falak magasodnak.

A zajvédő fal pirossal jelölve

A zajvédő fal pirossal jelölve

A Kalmár térieknek a fal végéig kell gyalogolniuk, hogy az út túloldalán lévő élelmiszeráruházban elintézzék a napi bevásárlást. Semmivé lesznek az általuk parkosított területek és a szépen termő hobbikertek, a lakásaik forgalmi értéke zuhanni fog. Zaj, benzingőz, a napfény és a szabad széljárás elvesztése, a körforgalomban várható torlódások (vannak ugyebár rossz tapasztalataink)… – sorolták elkeseredve a lakók, a falat berlini falként, a kialakuló helyzetet gettóként emlegetve.

Kérdés:

Egy ilyen komoly, sok ezer ember életét befolyásoló beruházásnál miért nem valósult meg a közösségi tervezés, a polgárok bevonása, meghallgatása már a tervezés fázisában? Miért csak most került sor erre a tájékoztatóra? Miért nem tartotta fontosnak a városvezetés, hogy időről időre leüljön a választóival beszélgetni? Eljuttatták-e a lakossági észrevételeket, kifogásokat, kéréseket az illetékesekhez, hiszen mint kiderült, ők azért próbálkoztak. Lett volna rá idő. A megvalósíthatósági tanulmány 2008-ban készült el, a környezetvédelmi engedélyre 2012-ben, az építési engedélyre 2013-ban került pecsét.

(A Kalmár tér környékén készült képekből álló galéria bármelyik fotóra kattintva kinyílik.)

Hozzászólások

hozzászólás